Meddig tarthat a teljes zárlat a Balatonnál? Megszólalt Palóznak polgármestere

 Soha nem látott felújítási hullám, történelmi mértékű építkezések indultak el a Balaton-felvidéken az utóbbi időszakban. Mindez a helyiek szerint azonban egy igencsak riasztó folyamatot jelent, mert a környezetvédelmi-természetvédelmi értékek veszélybe kerültek. A Magyar Urbanisztikai Társaság online beszélgetést szervezett „Kell-e építkezni? Válasz Paloznakról, a Hild-díjas településről” címmel, amelyen a HelloVidék is részt vett. Mi leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy mi vezetett a faluban elrendelt építési tilalomhoz, hogy mi a helyzet a kormány által most hirdetett felújítási lehetőségekkel, valamint hogy hogyan lehet megtartani az egészséges egyensúlyt egy település fellendítése során. Ezúttal arra is választ kaptunk, hogy a tervek szerint meddig tarthat ez a „zárlat”.

Paloznak polgármestere nemrég építési tilalmat rendelt el a Balaton északi partján fekvő település egész területére. A rendelet szerint tilos lesz telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, elbontani és más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött változtatást végrehajtani a Hild-díjas és világörökség várományos helyszínen.

Emberibb léptékű építkezéseket szorgalmaznak

A tilalom a tervek szerint akár három éven át is fennmaradhat; eszerint csak a már bejelentett, vagy engedéllyel rendelkező, folyamatban lévő ügyek kaphatnak felmentést.

Komoly előzménye volt az intézkedésnek, hiszen a képviselő testület már többször feltette a kérdést, hogy vajon kell-e építkezni Paloznakon. És bár a válasz minden esetben igen, de azt is hozzá kell tenni, hogy csakis megfontoltan, nem mindenáron és nem mindenhol. Sok minden az építészeti- és környezeti értékekhez köt minket, de azt látom, hogy sajnálatos módon kezd eltűnni az alázat: a tájhoz való idomulás, az épített környezethez való alkalmazkodás. Befektetési építkezések kezdődtek minden egyes talpalatnyi négyzetméteren, és bár látható egy organikus fejlődés, amit szépen követ a falu társadalma, ám ez most megborulni látszik és újragondolást kívánt. A településrendezési tervben emberibb léptékű építkezéseket szorgalmazunk. Ezzel most úgymond időt kértünk, átgondoljuk az új taktikánkat, kihasználjuk az építési törvény adta lehetőséget

– mutatott rá az intézkedés szükségességére a Magyar Urbanisztikai Társaság „virtuális székházában” Czeglédy Ákos, Paloznak község polgármestere.

A beszélgetésen elhangzott az is, hogy egy régóta zajló folyamat vezetett a jelenlegi helyzethez, ahol tényleg, a Balaton összképét szinte teljesen megváltoztatni kívánó befektetési hullám kezdődött – és nem a szó jó értelmében.

Egy település kezében az első eszköz, amivel ezeket a drasztikus változásokat meg tudja akadályozni, az változtatási tilalom, amivel Paloznak is élt. A második lehetőség az önkormányzati szabályozás joga. A dolgot azonban nehezíti, hogy szinte lehetetlen meghatározni azt, hogy egy adott terület mennyit bír még el. Ez egy nehéz kategória

– mondta Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság örökös, tiszteletbeli elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Településépítészeti Tanszéke tudományos munkatársa arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen jogi lehetőségek állnak rendelkezésre egy ilyen lépés megtételéhez.

A tilalom érvényes az otthonfelújítási támogatásokra is

Ahogy azt a HelloVidék megtudta, a paloznakiak tehát jelenleg nem tudják igénybe venni a kormányzat által hirdetett otthonfelújítási támogatásokat sem. Kivételt képeznek az engedéllyel rendelkező, már megkezdett építkezések. Az azonban az önkormányzat tapasztalata, hogy miután a településen gyakorlatilag nincs eladó telek, ezért ilyen ügyben elvétve fordul hozzájuk egy-egy tulajdonos. Az eladóvá vált házak egy része amúgy is 250-440 millió forint között mozog, ezek nem szorulnak felújításra. A felújítandók a hegyben lévő gazdasági épületek, amikre egyébként sem lehet támogatást igényelni.

Egy-két érdeklődő akadt, ám azok is inkább csak tájékozódtak, illetve másik települést választanak. A helyiek meg megértik, hogy egy kicsit várniuk kell, addig előkészítik az ügyintézést, banki kölcsönt, esetleges engedélyeket. Egyetlen családról tudok akit ez érint, de ők türelemmel várnak. Az engedélyhez, településképi bejelentéshez nem kötött beruházások tulajdonképp mehetnek; például a napelem, vagy a belső felújítás, homlokzati hőszigetelés. A rendelkezés célja, hogy új épület, bővítés egyelőre ne legyen, nem örökre szeretnénk tiltani pusztán időt kérnénk a felfokozott helyzetben. Értelmes és átgondolt fejlesztéseket, építkezéseket szeretnénk látni a településen. Húsz év múlva pedig ne legyen minden második házon eladó tábla

– magyarázta Czeglédy Ákos polgármester a HelloVidék kérdésére.

A település első embere azt is elárulta, hogy felújításra kérni lehet engedélyt, de kapni nem a tilalom idején. Hozzáteszi azonban, hogy ez nem örökre szól. Jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor meddig?

A telepítési tanulmányterv (TRT) felülvizsgálata során fokozatosan felülvizsgáljuk a tilalom indokoltságát. A tervezőkkel elindítottunk egy folyamatot ennek során ha a járványhelyzet engedi, tartunk egy lakossági fórumot, esetleg egy „Paloznaki Konzultációt”, ahol kikérjük a lakosság véleményét. A tervek szerint nyár elejére készül egy fejlesztési koncepció, ami alapján felülvizsgáljuk a tilalmat. Ha úgy látjuk, hogy sokakat korlátoz, vagy hátrányosan érint a támogatások felvétele miatt, akkor akár részlegesen fel tudjuk oldani, például belterületen, ahol ezek a támogatások igénybe vehetők és az eddigi szabályok megfelelnek. A tilalom az új TRT elfogadásáig, de legfeljebb 3 évig maradhat érvényben. Terveink szerint maximum egy- másfél évig

– vázolta a terveket a polgármester a kérdésünkre.

Korábban is hirdettek már tilalmat

Ahogy azt hozzátette, egyébként az előző TRT alatt is tilalmat hirdettek Paloznakon, de az csak a mezőgazdasági övezetekre volt érvényes. Miután itt kiderült, hogy az általános mezőgazdasági övezetben nem indokolt változtatni, feloldották, majd a kertes övezetben szigorítást terveztünk, így ott maradt az új szabályozás elfogadásáig. Czeglédy Ákos elárulta, hogy ez az intézkedés „nem vert fel különösebb port”, pedig a három év lejárat után még meghosszabbítottak, mert nem lett kész az új terv.

A tanácskozáson elhangzott az is, hogy a jelenlegi felújtási hullám lényegében egy egész Magyarországot érintő társadalmi jelenségről, és a Balaton-felvidék ennek az egyik leginkább érintett része (Budapest és agglomerációja mellett, de Pécs mecseki részén is hasonló a tendencia). Mindez a 71-es mentén nehezedik a legnagyobb nyomásként a településekre, ahol megsokasodtak az építkezések. A szakemberek abban azonban egyetértettek, hogy közös kompromisszumra van szükség, amiben figyelembe kell venni a helyiek, az önkormányzat, de a befektetési céllal ingatlant vásárolók igényét is.

Nagy kérdés, hogy mit értünk egy település esetében a fellendülés alatt, de mikor csaphat ez átlendülésbe. Hol kezdődik egy vidék turisztikai- és gazdasági fellendülése, és hol válik mindez a település és a környék kárára. A helyiek igénye is változhat, ami nem statikus, ezért nincsenek úgymond egyen megoldások arra, hogy meddig lehet turisztikailag elmenni. A közösség határozza meg és alakítja a saját szabályait, ezért nem nehéz megtalálni az egyensúlyt. Ez a közösség mindig előbb fogja érzékelni, ha a fejlesztések már nem az érdekeit szolgálják, mint bárki más. Es amíg mindez a terület és a falu érdeke, akkor könnyebb megtalálni az egyensúlyt is

– válaszolta Bérczi Szabolcs, a Magyar Urbanisztikai Társaság Falutagozatának elnökségi tagja a HelloVidék kérdésére, miszerint sok esetben nagy dilemma, hogy helyiek igénye mind a természeti-környezeti-épített környezet megőrzése, mind a fejlődés és a turizmus fellendítése is; ahol a kettő jó esetben egymás mellett működhet, de ez nem könnyű feladat.

Mindenki számára elfogadható megoldást keresnek

Paloznak esetében már elindult egy civil kezdeményezés, amely szinte megelőlegezett egy arculati kézikönyvet. Ebben többek között arra voltak kíváncsiak a döntéshozók, hogy a helyiek vajon milyen épületeket várnak, látnának szívesen a faluban.

Mi egy 21. századi falu szeretnénk lenni és ezt a törekvést jól igazolja az a tény, hogy az utóbbi két évben 10-15 százalékkal nőtt a település népessége. Egyre többen választják Paloznokot lakóhelyként és üdülőként is. Jellemzően kisgyermekes családok költöznek hozzánk, pont a jobb életminőség reményében. Elkezdett növekedni a szállásférőhelyek száma is, de az itt vásárolt ingatlanokat inkább nyaralóként hasznosítják az emberek, saját részre

– hangsúlyozta Czeglédy Ákos polgármester.

A Hild-díjas Balaton-parti település első embere hozzátette, hogy most viszont bíznak a tervezőkben és a helyiekben, hogy végül egy olyan szabályozási keretet tudnak létrehozni, ami mindenki számára elfogadható eredménnyel zárul.