Tájékoztató „akadók” építéséről a Balatonon

balaton.vehir.hu Forrás: balatonihal.hu Fotó: balatonihal.hu 2020. 01. 24. 10:54

Társaságunk honlapján 2020. január 15-én jelent meg híradás, mely szerint élőhelyfejlesztési munkálatok zajlanak a Sajkodi-öbölben. Az írásunk kapcsán sok kérdést kaptunk a horgásztársaktól és a sajtó munkatársaitól. Születtek tényszerű és szenzációhajhász cikkek is a témában. Utóbbiak sok esetben sajnos a hivatalos válaszokat kiforgatva, helytelen feltételezésekkel tarkított gondolatokat adtak közre. A nagy érdeklődésre való tekintettel, illetve, hogy „tiszta vizet öntsünk a pohárba”, igyekszünk az alábbiakban széleskörű tájékoztatást adni a témában - Tájékoztat a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

 

Először is fontos tisztázni, hogy mi is az akadó? Ezen közkeletű elnevezés egy, az általános mederalakulatból kiemelkedő, természetes vagy mesterséges vízalatti tereptárgyat takar, vélt vagy valós funkciójától függetlenül. (A háló vagy a horog megakadhat benne.) A Balatonon akadón általában a jó haltartó horgászhelyeket értik. Miért is jó haltartó egy akadó? Azért, mert a sivatagszerű mederből kiemelkedő „víz alatti kis szigeten” idővel egy sajátos ökoszisztéma alakul ki, többek között ívó- és búvóhelyet, táplálékbázist szolgáltatva a halaknak is, ezen belül adott esetben a speciális igényű, értékes őshonos balatoni halfajoknak is. A Balatonon jelenleg is száznál több akadót ismerünk, sok közülük mesterségesen létesített. A legtöbb akadó köves mederalakulat, vagy mesterséges kövezés – ide nem értve az elsüllyedt, elsüllyesztett kis tereptárgyakat.

Azon sem akadunk fel, hogy az egyik, helyi kötődésű újságban megjelent egy térkép, amin hatalmas, több hektáros piros téglalapok jelzik a létesítendő akadók helyét. A cikk írója említi, hogy a munkálatokkal kapcsolatos hajósoknak szóló hirdetményt kapta meg a vízi rendészettől, majd ehhez már saját kezűleg készítették el térképes illusztrációjukat. Csakhogy azt elfelejtette hozzáfűzni, hogy a nagy piros téglalapok a becsült hatásterületet jelölik, nem pedig magukat a kövezéseket.

Egy-egy kövezés valódi mérete a mederviszonyok függvényében 800 és 1600 m2 közötti lesz, akadónként 1000 - 1300 m3 térfogatú vízépítési terméskövet (LMA 40/200) használnak fel. Ez pl. 20x40 méter - 20x80m-es víz alatt mederfenék kövezést jelent, tehát nem több hektáros óriás kőszórásokat, mint ahogy azt a cikkíró próbálta „illusztrálni”. Az általa használt Google térkép részleten a méreterányt figyelembe véve, kicsiny pontokként lehetne ábrázolni az akadók kiterjedését. Ráadásul az említett vázlat egy előzetes terv alapján készült. A 8 db önálló akadó az adott projektek leírása szerint a Tihanyi-félsziget környezetében valósul meg. Ezek között lesz teljesen új kövezés és lesz, ami régi, megsüllyedt akadó felújítását fogja jelenteni. Az elkészült akadók már most is ki vannak bójázva, a jövőben megépülőkkel is így fog történni, tehát senki nem titkol el semmit, hiába is szeretnének egyes újságírók erre utalni…

Azt sem titkoljuk el, hogy a projektek a MAHOP forrásaiból, a BHNp. ZRt. és a MOHOSZ konzorciális együttműködésében, a SZIE szakmai közreműködésével valósulnak meg. Olyan projektekről van szó, ahol Magyarországon egyedülállóan non-profit szervezetek 50%-os önerőt tesznek hozzá egy állami vízen, állami tulajdonú halállományt érintő beruházáshoz, melynek közvetlen jövedelemtermelő képessége nincs, ugyanakkor közvetve az állami vagyon értékét növeli, nem utolsósorban ideértve a sokszínű(bb) élővilág természeti értékeit is.

Ezeket az előzményeket „helyretéve” menjünk tovább, mert az említett cikk szerzője ismételt kérdéssel fordult hozzánk. Kérdéseit, és a válaszainkat most nyílt levél formájában közreadjuk, benne megtalálható a horgásztársak által felvetett kérdésekre reflektáló tájékoztatásunk is.

Forrás, fotók és bőséges további részletek a balatonihal.hu oldalon olvasható!

A balaton.vehir.hu saját cikkei és fotói: minden jog fenntartva!