Tündérmese és rémálom kíséri a Balaton legendáit

 Gróf Széchenyi István elnökletével alakult meg 1846 áprilisában Pesten a Balaton Gőzhajózási Társaság 60 ezer forintos alaptőkével, amelynek alapszabály-tervezetét Kossuth Lajos írta. Az első balatoni gőzhajót még ugyanebben az évben, Széchenyi 55. születésnapján, szeptember 21-én bocsátották vízre.

A Kisfaludy névre keresztelt első hajó előállítási költségeit a részvények árából fedezték, habár a tervezettnél jóval többe került. A 40 lóerős gőzgép Angliában, a hajótest az Óbudai Hajógyárban készült, és lovakkal vontatták az elemeket Füredre Triesztből, illetve Óbudáról.

A Kisfaludy gőzhajó Tihany előtt egy korabeli felvételen (Fotó: MTI)

A Kisfaludyról Jókai Mór, Garay János és Eötvös Károly is írt, s jóllehet minden Balaton-ábrázoláson szerepelt, a mai napig csak keveset lehet róla tudni. Mindössze négy kép maradt fenn, ezek sem túlzottan pontosak, műszaki adatait egyetlen forrásból ismerjük.

A második lapátkerekes gőzhajó eredetileg Kelén néven került forgalomba, ám 1891-ben átkeresztelték Barossra. Első útját 1889. július 1-jén tette meg Siófok és Balatonfüred között. Később a Balatonalmádi–Balatonfüred–Siófok útvonalon közlekedett.

A Baross gőzhajó Siófoknál, 1907-ben (Fotó: MTI)

Két évvel később, a tó adottságait figyelembe véve a lapátkerekes gőzhajóknál alkalmasabb, csavarhajtású személyszállító gőzhajókat rendeltek az újpesti hajógyártól. A kecses hajók a tengeri klipperek vonalvezetését követték, vas hajótestre fenyőfa felépítmény és fedélzet került. A 250 személyes, 35 méter hosszú hajók meghajtásáról 160 lóerős gőzgépek gondoskodtak. Az 1891 áprilisában és júniusában vízre bocsátott hajók a Fáy András „Sió” című tündérmeséjének szerelmespárjáról a Kelén és Helka nevet kapták. Az ekkor már két éve közlekedő lapátkerekes első Kelént a vasminiszter tiszteletére keresztelték Barossra.

A Helka és a Kelén testvérhajók valamelyike a siófoki kikötőben (Fotó: MTI)

Egy halászhajó, a Zala gőzös a Balatonon, 1907-ben (Fotó: MTI)

A Jókai gőzhajót Óbudán építették az Első Dunagőzhajózási Társaság gyáregységében, 1913-ban, majd egységekben Siófokra szállították, ahol összeszerelték, és elnyerte elegáns formáját a maga 32 méteres hosszúságával és 5 méteres szélességével. Június 28-án bocsátották vízre, és néhány nappal később, július 2-án tette meg első próbaútját.

A Jókai gőzhajó a siófoki kikötőben (Fotó: MTI)

Életkép a két világháború közötti időkből. Gőzhajó a tihanyi kikötőben, 1929-ben (Fotó: MTI)

A Balaton körül épülő vasút idővel megváltoztatta a hajózási igényeket. A nyaraló, kiránduló tömegek kiszolgálására egyre nagyobb befogadóképességű személyhajókat állítottak forgalomba, a régebbi hajókat pedig átépítették, növelve a férőhelyek számát. Később ez vezetett a tó legnagyobb hajószerencsétlenségéhez is, a szintén átépített Pajtás kirándulóhajó balatonfüredi tragédiájához.

A Pajtás csavargőzös kishajó a megváltozott igények szerint átalakított hajók közé tartozott. Átépítése alkalmával jelentősen megemelték a fedélzetet, ami megváltoztatta a súlypontját, instabillá tette a hajót. Ráadásul az eredeti hajócsavart nagyobbra cserélték, és 150 főről 200 főre növelték a gőzös befogadóképességét. A balatoni hajózás történetének legsúlyosabb balesete a Pajtás utolsó útja. A füredi öbölben 178 utassal és a 6 tagú személyzettel a fedélzetén 1954. május 30-án egy gyermeknapi kiránduláson felborult, és az oldalára dőlve elsüllyedt, több mint húsz utas és a gőzhajó fűtője a vízbe fulladt. Az utasok többségét az évadnyitó vitorlásverseny résztvevői mentették ki a vízből.

A képen az a pillanat látható, amikor a hajótestben rekedt fűtő kiengedi a kazánból a gőzt, hogy ne robbanjon fel a hajó. A sajtóban a baleset után egy rövid és pontatlan közlemény jelent meg (Fotó: MTI)

A túlzsúfolt hajó vesztét állítólag az okozta, hogy a Balatonfüredre beérkező Pajtás fedélzetén mindenki egy oldalra állt, hogy jobban lássa egy éppen elrajtoló vitorlásverseny mezőnyét. A jármű megbillent, lengeni kezdett, majd átbillent a holtponton, és az öbölben elmerült.

Az oldalára dőlt Pajtás gőzhajó (Fotó: MTI/Magyar Fotó: Bojár Sándor)

A második világháború végén, 1945. március 25-én a Kelént saját személyzete süllyesztette el Révfülöp előtt, nehogy felrobbantsák a visszavonuló német csapatok.

A Kelén felújítása után, 1946 szeptemberében (Fotó: MTI)

A Beloiannisz (későbbi nevén Balaton) a tó egykori legendás, 600 férőhelyes hajója volt. 1952-ben a Balatonfüredi Hajógyárban építették, utolsó útját 2003 nyarán, a főszezon végén tette meg Tihanyból Balatonfüreden át Siófokra.

A feldíszített, utasokkal teli Beloiannisz hajó első útja Balatonfüredről, 1952 júliusában (Fotó: MTI/Magyar Fotó: Mező Sándor)

A Beloiannisz (Fotó: MTI/Magyar Fotó: Mező Sándor)

A Lelle nevű hajó a földvári öbölben, 1956 júliusában (Fotó: MTI/Bereth Ferenc)

Az Ifjúgárda elnevezésű hajó a fonyódi kikötőbe fut be 1960 augusztusában (Fotó: MTI/Járai Rudolf)

A balatonföldvári kikötőben a Mahart egyik hajója 1960 nyarán (Fotó: MTI/Balassa Ferenc)

A többször átépített Kelén Fonyódon, 1997-ben (Fotó: MTI/Penovác Károly)

A balatonfüredi kikötőben ünnepélyesen fogadják a Siófokról érkező 110 éves patinás Helkát 2001-ben (Fotó: MTI/H. Szabó Sándor)

A Dunaújvárosból szárazföldön Siófokra érkezett Jókai hajó vízre bocsátása 2002-ben. A jármű 1913 és 1980 között közlekedett a Balatonon, majd leselejtezték, és Tiszalökre került, ahol 2001-ben felújították (Fotó: MTI)

A Jókai motoros a balatoni hajózás legszebb muzeális hajója. A tiszalöki hajójavító műhelyben újították fel. A Sió csatorna alacsony vízállása miatt szárazföldön szállították a tóra. A felújítás után a 36 méter hosszú sétahajó száz utas szállítására alkalmas (Fotó: MTI/H. Szabó Sándor)

A Balaton legújabb és egyben legnagyobb, a hajósok védőszentjéről Szent Miklós névre keresztelt hajója a balatonlellei kikötőben, 2006-ban (Fotó: MTI/Nagy Lajos)

A Törökországban vásárolt hajó eredetileg Kaptan Sevket Iyidere néven Izmirben menetrend szerinti járatként üzemelt. 2005-ben úszott fel a Dunán, és Siófokon zsilipelték át a Balatonba. A Szent Miklóst két 500 lóerős motor hajtja, legnagyobb sebessége 26 km/óra (Fotó: MTI/Nagy Lajos)