Balaton: Jégpáncél óvja a halakat

A szabadvizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha az kellő szilárdságú, legalább 10-12 centiméter vastagságú, nem olvadt, nem mozog. Még a biztonságosnak ítélt jégre is TILOS azonban rámenni éjszaka, korlátozott látási viszonyok között, járművel, kikötők és veszteglőhelyek területén valamint rianás esetén.

Fontos intelem, hogy egyedül senki ne merészkedjen rá a jégre! Legalább ketten, optimális esetben hárman! Így tudnak egymásra figyelni, illetve egymáson segíteni baj esetén.

Fotó: balaton.vehir.hu/Illusztráció

Lékvágáskor a jégmentessé vált területet legalább 50 méter távolságból felismerhető módon meg kell jelölni. Az 1 m2-t meghaladó területű léket nem elég megjelölni, azt 1 m magasságban, legalább 10 cm széles piros-fehér csíkozású korláttal körül kell határolni.

A kárókatonák előtt is bezárult a tó

Az elmúlt évek enyhe tele kedvezett a kárókatonáknak, akik – folyamatosan próbára téve éberségünket és figyelmünket – előszeretettel dézsmálták a halkészletet. (A téli-koratavaszi időszakban csak Alsóörsnél évente 100-120 darab madarat ejtünk el.)

A napokban „kulcsra zárt éléskamra” azonban most arra kényszeríti, ezt a falánk károkozót, hogy tőlünk délebbre, a Duna-, Dráva- mentéig, vagy akár a Földközi-tengerig utazva portyázzon.

Több tonna hallal maradhat gazdagabb a Balaton, ha hosszúra nyúlik a tél és sokáig kitart a jégpáncél. Abban azonban nem bízhatunk, hogy a kormoránok nem találnak vissza a Balatonhoz. Talán még az ornitológusok sem tudnak magyarázatot adni arra, hogy miféle receptorok működnek a madarakban, amelyek több száz kilométeres távolságból is hazacsábítják őket, ha olvadni kezd a jég.

A Balaton partján, Alsóörsnél éjszakázó madarak gyérítésére tavaly év végén engedélyt kértünk és kaptunk a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatóságtól, így a jégolvadást követően a halak mellett sörétek is várják majd a visszatérő káró(kozó)katonákat.  balatonihal.hu