Hol a balatoni ponty és a fogas? Halászok is lopják a halat

Siófokon mostanság az a hír járja, hogy nemrégiben néhány halász lebukott. Ezt Nagy Jenő, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának vezetője is megerősítette, akitől megtudtuk: 130 ezer forint értékű süllőt és pontyot találtak a félresiklott halászoknál.
– Szúrópróba-szerűen ellenőrizzük a halászokat, utoljára két éve fordult elő hasonló eset – mondta Nagy Jenő.
Azzal a Balatoni Halászati Zrt. megbízott vezérigazgatója is tisztában van, hogy céges berkeken belül is akad, aki tévútra téved, de mint Varga László mondja: a hallopás súlyos retorzióval jár a vállalatnál, a dolgozók pedig jobban tartanak munkájuk elvesztésétől és adott esetben a nyilvános megszégyenüléstől annál, mint hogy érdemes legyen kockáztatniuk.

Az orvhalászok évente több száz milliós kárt okoznak, ráadásul a legálisan pecázó horgászokat is bőszítik azzal, hogy számukra alig marad zsákmány. Hogy pontosan mennyi hal kerül ki feketén a Balatonból, nehéz megsaccolni, hiszen nem minden rapsic jut rendőrkézre. A korszerű technikának, a GPS-eknek köszönhetően ráadásul manapság már a hálókat sem jelölik meg, ennek következtében még kisebb a lebukás veszélye. Egyes becslések szerint évente akár egymilliárd forint is lehet az ellopott hal értéke, ez azonban irreálisnak tűnik.
Ha például a legálisan kilónként kétezer forintért értékesített süllő árát vesszük figyelembe, ez azt feltételezi, hogy 500 ezer kilónyi süllő tűnik el évente a tóból. Ennyi azonban aligha lubickol a Balatonban.
Nagy Jenőtől tudjuk: idén eddig tíz orvhalászt kaptak el, akiknek mintegy 600 ezer forint értékű pikkelyes akadt a hálójukba.
A vízirendőrség tapasztalatai szerint a szezonban az orvhalászok már kevésbé mozognak, hiszen a benépesült partszakaszokon nagyobb a lebukás veszélye. A halászat vezetője ugyanakkor úgy véli, hogy a zavarosban halászók a nyáron sem állnak le, hiszen ilyenkor a büfések, éttermesek körében könnyen gazdára talál a frissen fogott balatoni hal, amelyet egyes esetekben orgazdákon keresztül szórnak szét a piacon.

Ezért sem véletlen, hogy a hallopás okán egész korrupciós vonalat emlegetnek. Ezt azonban nehéz felderíteni. – Nehéz olyan bizonyítékokat találni, amelyekből kiderül, hogy ki, kinek és mit adott el – mondta Nagy Jenő, és hozzátette: az elmúlt hónapban vendéglőket is ellenőriztek, akkor egy északi parti vendéglátósnál találtak is orvul szerzett halat.
Úgy tudni, azok a büfék és éttermek, amelyeknek üzemeltetői vesznek a rapsicok kínálta áruból, arra gondosan ügyelnek, hogy a szezonban néhányszor vegyenek számlára is halat, amivel aztán le lehet fedni az orvhalásztól beszerzett pontyot, keszeget, süllőt.

A halászati cégvezető az elmúlt egy-másfél évtized rapsicfogásait illetően érdekes adattal szolgált. Varga László állította: 2005-ig annyi orvhalászhálót gyűjtöttek be a Balatonon, amellyel a tavat hosszában kétszer körbe lehetne keríteni. A rapsichálók azonban egyre rövidülnek, ma már a kilométeres darabok ritkának számítanak, az orvhalászok inkább 150-200 méterest húznak; könnyebb vele menekülni.

A nagy fogás helyett apró keszegek a szákban

Suchman Tamás szerint az átalakítás után eljön az igazság órája

A halászati társaság vezetője úgy látja: a horgász-halász vita kissé mesterségesen szított ellentét, mert könnyebb egymásra mutogatni. Varga László azt mondja: a telepítések megtörténtek, a hálókat pedig idén a céges átalakítás miatt keveset húzták.
Suchman Tamás a Balaton Fejlesztési Tanács elnökeként jó ideje zászlajára tűzte a horgász-halász vita elsimítását. Az elnök azt mondja: ő is folyamatosan hallja a horgászpanaszokat. Hozzáteszi: a nemzeti vagyonkezelő többek között ezért is járult hozzá a cég átalakításához. Suchman Tamás szerint ugyanakkor ha a társaság átalakításával létrejövő nonprofit zrt. nem fog kereskedelmi halászatot folytatni a tavon, hanem egyebek mellett a busa, az angolna, az ezüstkárász és a törpeharcsa lehalászására terjed ki a feladatuk, eljön az igazság órája. – Ha van hatékony telepítés és halőrzés, és nincs kereskedelmi célú halászat, akkor a Balatonban halnak kell lennie, ha mindenki igazat mond – szögezi le a BFT elnöke.

– Megengedhetetlen, hogy törvénytelen eszközökkel pusztítsák a Balaton mint nemzeti kincs halállományát. Az oktalan lerablás nem mehet tovább. A halőrök munkájába a vízi polgárőröknek is be kell kapcsolódniuk, ezért a Balatoni Szövetséggel közösen szeretnék megszervezni, hogy minden településen alakuljanak a halőrzésben részt vevő polgárőr-egyesületek.