A "csopaki riviéra"

Az 1750-es évek táján alakul meg a Szabad Csopaki Hegyközség, melynek pecsétje arról tanúskodik, hogy a szőlőművelés, a borászat a falu megélhetésében első helyen szerepelt. Ebben az időben a csopaki Séd vizére épült malmok a somogyi partról dereglyékkel szállított gabonát is őröltek. Számos családnak nyújtott megélhetési lehetőséget az embert próbáló jégi halászat és a nádvágás is.

A mai község 3 faluból alakult, a Nosztori-völgyben Nosztre, az alatt Csopak és a mai vasútvonal felett Kövesd község helyezkedett el. A szőlőművelés és a borászat mellé, a 20-as évek körül társult a vendégfogadás, elkezdődött a fürdőkultúra kialakulása. Kezdetben a házak tisztaszobáinak kiadásával indult, később a kisebb-nagyobb villák építésével fokozatosan, majd a nagy üdülők megjelenésekor a szőlőműveléssel egyenrangú megélhetési forrássá nőtte ki magát.

Kissé elfeledett értéke természetes szénsavas ásványvize, amelynek eddigi múltját tükrözi az 1920-as évek végén kiépített Szent József Gyógyforrás.

Vidékünkön a fürdőélet és azzal együtt járó idegenforgalom kialakítása a XIX. sz. elejének időszakára tehető. Az ún. "reformkorban" a tehetős polgárság és a hazáért tenni akaró nemesség felfedezi a magyar tájak szépségeit, és hírveréssel buzdítja a többieket is arra, hogy nem kell külföldre járni nyaralni, fürdeni, amikor itt van e gyönyörű vidék, a Balaton. Itt építsenek nyaralókat, mert azáltal a vidék is fejlődik és gazdagodik, anyagiakban és kultúrában egyaránt. A század elején a középosztálynak lett kedvelt, családias jellegű nyaralótelepe a csopaki Balaton-part.

A '90-es évekre több száz kiadó szoba és a nagy üdülőszállodák férőhelyei, sok ezer vendég befogadására tették alkalmassá Csopakot. A történelmi borvidék szépsége kitűnő boraival, a vendéglátás széles skálája, az utazási irodák kitűnő programjai és a község látnivalói bel- és külföldön egyaránt ezreket változtattak Csopak szerelmeseivé és rendszeresen visszatérő vendégeivé.