Gábor Dénes-életműdíjat vehetett át Kiss Péter Attila villamosmérnök

 Kiss Péter Attila villamosmérnök, a Zoltek Corporation nyugalmazott alelnöke, a karbon szálaknak a korábbiaknál lényegesen alacsonyabb költségen való gyárthatóságának kifejlesztéséért, a gyártáshoz szükséges gyártósori koncepció kidolgozásáért, annak hazai gépgyártóktól történő, beszállításokkal való megvalósításáért kapta a nemes kitüntetést. Ennek révén az egykori nyergesújfalui Magyar Viscosa gyár területén a hazai gyártás évente 120 millió dollár körüli bevétel mellett, mintegy 1400 főnek ad munkát. A nagy piaci keresletre való tekintettel a texasi, majd a magyarországi gyártókapacitás kiépítése után Mexikóban is létrehoztak egy üzemet, szintén az ő eredeti innovációi alapján, melynek felügyeletét a beindulásig látta el. E mexikói üzemhez mintegy negyven kamionnyi magyar gépet exportáltak a hazai beszállítók. -A Budapesti Műszaki Egyetemen szereztem villamosmérnöki diplomát 1967-ben. A dr. Rácz István professzor által vezetett tudományos diákkörben elkezdett munkát folytattam az első munkahelyemen, a Villamos Automatika Intézetben, eleinte kutató-fejlesztő mérnökként, majd főosztályvezetőként. A legkülönbözőbb ipari folyamatok automatizálásával foglalkoztunk, a kenyérgyártástól az autógyártásig. Eredményeinket számos szabadalom védte, melyek közül legjelentősebb a rézhuzal gyártás közbeni folyamatos lágyításának megoldása volt – kezdi a beszélgetést Kiss Péter Attila, miközben megmutatja a kitüntetést, melyet, ha olyan szögben nézünk, akkor kirajzolódik Gábor Dénes hologramja.

A Gábor Dénes-emlékműdíj, melyet tavaly decemberben a Parlamentben vehetett át Kiss Péter Attila villamosmérnök

A nyolcvanas évek végén meghívást kapott az Egyesült Államokba a St. Luis-i Zoltek Corporatintól, amely célul tűzte ki, olyan carbonszál gyártó technológia kidolgozását, ami olyan alacsony áron képes termelni, mely lehetővé teszi annak széleskörű polgári használatát. Három év múlva, mint a cég főmérnöke kidolgozott egy koncepciót, majd vezette azt a project-teamet amely elkészítette a részletes kiviteli terveket. Az olcsó carbonszál megjelenése a piacon nagyon jelentős hatással volt a kompozit iparra, különösen az autógyártásra és a megújuló energiatermelésre, hiszen a szélerőművek lapátjai ma már szinte kizárólag szénszál megerősítésű műanyagból készülnek. Kiss Péter Attila 68 éves korában a cég műszaki tevékenységekért felelős alelnökeként ment nyugdíjba, majd hazatelepült Magyarországra, azon belül is Csopakra.

Kiss Péter Attila villamosmérnök a Gábor Dénes-emlékműdíjjal, melyet, ha olyan szögben nézünk, akkor kirajzolódik Gábor Dénes hologramja

-Bevallom őszintén nem számítottam a kitüntetésre, de jól esett, hogy a nyugdíjazásom után hét évre rá megkaptam a Gábor Dénes-emlékműdíjat, melyre nagyon büszke vagyok. Az, hogy én annak idején az Egyesült Államokban dolgozhattam, Csopaknak köszönhető. 1987-ben tartottunk egy házibulit, ahol összeismerkedtem a St. Luis-i Zoltek Corporation vezetőjével, aki 1956-ban disszidált ki Amerikába. Neki az volt az elképzelése, hogy olcsó carbonszálat készítsünk a piacra. Sikerült egy jó csapatot kialakítani és a terveinket megvalósítottuk. Valahányszor, amikor hazajöttem, a szívem egyből Csopakra húzott. Közel tíz éve élünk itt, a három unokám is élvezi a Balatont és annak csodálatos varázsát. Nagyon szeretek olvasni, falom a társadalomtudományi könyveket, és nagy szerelmem még a vitorlázás. Visszatekintve a munkámra, nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy olyat végezhettem, amely érdekes és társadalmilag hasznos – fejezte be a beszélgetést Kiss Péter Attila.