Csopakon több százan kívántak egymásnak áldott, békés ünnepeket a falukarácsonyon

Az ünnepi műsor az óvodások karácsonyi énekeivel kezdődött. Ady Endre: Tegnap harangoztak, majd Kányádi Sándor: Fülig kucsma című verseit énekelték el, melyet Szvorák Katalin aláfestő zenéje és éneke tette még bensőségesebbé. Ezt követően a Csopaki Református Általános Iskola diákjai Csondor Kata: Add tovább, gyönyörű, meghitt dalát adták elő, betanító tanáruk Végh István volt.

Ambrus Tibor polgármester megköszönte mindazon civilszervezetek, intézmények, családok önzetlen segítségét, akik a hagyományokhoz híven kitelepültek a gyönyörű fényben pompázó parkba.

A település első embere karácsony közeledtével a szeretetre, a békére, az önzetlenségre, egymás iránti tiszteletre hívta fel a figyelmet. Leonard George Horowitzgondolatait is megosztotta a közönséggel: „Ez különbözteti meg a mi teremtőnk erejét minden mástól, de főképp a gonosztól: hogy beléphetsz egy koromsötét szobába, telis-tele gonosszal, tele sötétséggel, de ha meggyújtasz egy pici gyertyát, azon nyomban, a sötétség szerteszalad. De az ellenkezője nem lehet. Nem lehet bemenni egy szép, világos szobába, mely telis-tele igazsággal, bölcsességgel, örömmel és egészséggel. Vehet valaki akármennyi sötétséget, és bemehet vele abba a szép, világos szobába, de az égvilágon semmi hatása nem lesz!” Reményét fejezte ki, hogy mindig lesznek olyan csopakiak, akik gyertyát gyújtanak, vigyáznak a fényre, világosságra, békességre, igazságra.

Az önkormányzat felhívására nagyon sok család hozott gyertyát, melyeket közösen meggyújthattak, a gyerekek nagy örömére. Majd kezdetét vette a szeretetvendégség, ahol puncsot, forralt bort, teát, finom süteményeket, zsíros kenyeret és velőspirítóst kóstolhattak meg a jelenlévők, miközben kegyelemteljes, békés, boldog karácsonyt kívántak egymásnak.