Essegvári Napok az Essegvárért

A Bándi Önkormányzat, a Bándi Német Kisebbségi Önkormányzat és a Bándért Közalapítvány hagyományteremtő céllal at első Essegvári Napokat.

A szervezők a sitkei fesztivál példáján felbuzdulva határozták el, hogy térségünkben is meghonosítanak egy olyan értékteremtő rendezvényt, amely egy nemes cél érdekében széleskörű összefogást eredményez a kultúra zászlója alatt. Cél pedig az Essegvár felújítása, mely Veszprém megye egyik nevezetessége. A vár a középkorban méltó helyet foglalt el az ország védelmében. A térség egyik kiemelt védőbástyája mégis annak a pusztításnak esett áldozatul, mely hazánk várainak nagy részét utolérte. Az Essegvár épp az idén 700 éves. Ebből az alkalomból indítják útjára a szervezők azt a fesztivált, mely Sitke mintájában bízva, Bándnak és az Essegvárnak hírnevét messze viszi majd.

A programok megszervezését Pichner György bándi alpolgármester, a Dr. Grog zenekar vezetője és Gazdag Tibor színművész vállalták magukra. A három napos rendezvényen a fellépők többnyire ingyen, vagy szerény javadalmazásért vállalták a felkérést, ezzel is hozzájárulva a nemes cél eléréséhez. A fellépők között olyan neveket találunk, mint például Seres Péter Jászai-díjas színművész, Novák Péter koreográfus, zenész-énekes, szövegíró, Varga Miklós énekes idol, és az LGT Emlékzenekar.

A nagy koncertek mellett a fesztivál egész napos szórakozást ígér. A kultúrházban helyi művészek állítanak ki. Lesz lovas és fegyverbemutató, amatőr színjátszók találkozója. A kisebbeknek a Pannon Várszínház hozza el a Fehérlófia című zenés mesejátékot, mely a felnőtteknek is gondtalan kikapcsolódást ígér. A gyermekek játszóházban és légvárakban mulathatják az időt.

A programokat mindenki ingyenesen látogathatja. Meghívást kaptak az árvíz sújtotta településeken élő gyermekek, akik közül egy csoport már jelezte érkezését. Az Essegvári Napok alatt véradás is lesz a helyszínen. A szervezők ugyanis abban bíznak, hogy a mellett, hogy segítséget kérnek, ők is segíthetnek másokon.

A programok helyszíne az Essegvár, a kultúrház, a mögötte felállított színpad és a bándi Rock Ranch, ahol mindhárom napon, mintegy after party keretében, hajnalig váltják egymást a zenekarok.

Fotók: band.hu

A vár rövid története:

Az Essegvár alaprajzaA község határában, a Séd patak mellett emelkedő mészkőszirt nyugati végén talárjuk a várromjait.
A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, mintegy 60x70 m nagyságú vár első körfalai, avárudvart övező, a védőfalhoz támaszkodó fából készült lakó- és egyéb épületek a XIII.században épülhettek, melyeket feltehetően a XIV. században építettek át kőépületekre, mindenek előtt az északi oldalon állt kápolnát. A XV. században készültek el a fal elé ugró külső tornyok, egy-egy nagyobb épület, a keleti, valamint a nyugati falnál a lakóépületek és más helyiségek. Lehetséges, hogy ekkor épült meg a lovagterem is. A vár udvarának északi részén állt a ma már alig felismerhető kút vagy ciszterna.
Az állandóan pusztuló várból csak a keleti oldalon egy négyszögletes torony, a hozzá délről és keletről Az Essegvár 1930 körülcsatlakozó kevés falmaradvány látható, míg az egykori épületek megmaradt alapfalai a föld alatt vannak.
A község nevét Dornyai Béla nyomán már 1233 előtt birtokosáról, Atyusz bánról kapta, a "d" helységnévképző. Atyusz a XI.-XII. század fordulóján élt.
A XIII.-XVI. évszázadban a következő tulajdonosai voltak a várnak:
• 1233 előtt: Igmándi András
• fia, Igmándi Miklós
• 1309-ig: Igmándi Miklós fia, Lőrinc vajda
• 1309: Lőrinc fia a vagyont a veszprémi ispánra, Lőrintére és fiaira
1885-ben készült rajz a várról hagyományozta.
Ebben az adománylevélben említik először a várat „...castrum Scegh" néven.
• 1327: Zsigmond király
• III. Endre király halála után: Kőszegi Henrik
• 1391: háborúskodás indult a birtokért a családok között
• 1410: a bakonyi ispán, Rozgonyi István Essegvár királyi várnagya
• XV. század: a vár a Rozgonyi és az Essegvári család birtoka
• 1440: a Szécsi-Czillei-Garai-liga hívei a várat ostrommal elfoglalták
• 1450: a király a birtokot Rozgonyi Jánosnak adományozta
• 1457: Újlaky Miklós kapta adományba a várat
• 1472: Essegvári György tulajdona.

A várról a XVI. századi török harcok idején nem hallunk, és valószínű, hogy Veszprém elfoglalása után 1552-ben pusztulhatott el annyira, hogy használhatatlan lett. Ezután csak 1641-ben történik említés a várról, amikor Dömölki András az ellen tiltakozik, hogy őt Gorop Ferenc nagyprépost eltiltotta a romos Essegvár használatától. Ezután többé már nem szerepel.