Új Dunántúli Tárlat Balatonalmádiban

Veszeli Lajos Festőművész a tárlat szervezője elmondta, hogy hihetetlen emberi és művészi összefogás jellemzi a tárlat létrejöttét, valóban egyedülálló kiállítást nézhetnek meg az érdeklődők.

Veszeli Lajos

Keszey János Balatonalmádi polgármestere köszönetét fejezte ki Veszeli Lajos festőművésznek és mindazoknak, akik bármilyen formában hozzájárultak a páratlan kiállítás létrehozásában. Majd röviden bemutatta a vörösberényi Magtár és Kolostor épületek történelmét, a távlati célunk, hogy ebben a kettő csodálatos épületben a jövőben művészeti tevékenységnek, művészeti központként biztosítson helyet a város – fogalmazott.

Keszey János

-A tárlat célja, hogy a régió művészei megmutathassák új munkáikat a nagyközönségnek és a szakmának. A tematikában nincsenek komoly kötöttségek. A szervezők a Pannónia alcím használatával jelezték, hogy kérésük szerint a művek ezt a tágabb szellemiséget képviseljék. A tárlat szeptember 17-ig látogatható – fogalmazott Veszeli Lajos.

Oberfrank Pál színművész Babits Mihály: A szépszemű öreg tovább mesél című költeményét osztotta meg a hallgatósággal.

A tárlatot Feledy Balázs művészettörténész, művészettörténeti író ajánlotta a több száz fős közönségnek.

Dr. Kontrát Károly belügyminiszterhelyettes, országgyűlési képviselő

Kis-Domonkos Judit csellóművész

Czuczor Sándor jószolgálati nagykövet

Új Dunántúli Tárlat

Magtár, Balatonalmádi (Thököly út 1.)

Megnyitó: 2019. augusztus 17. szombat 18.00 óra.

A tárlat szeptember 17-ig látogatható

Előzmények

A főváros-központúság nem a kétezres évek találmánya, már a múlt század harmincas éveiben érzékelték a vidéken élő és alkotó művészek, hogy kisebbek a lehetőségeik. Nehezebben jutnak el az országos kiállításokra, nehezebben ismertetik meg magukat a művészetbarátokkal.

Zalai Tóth János (1899-1978), Egry József egykori magánnövendéke 1936-ban megrendezte az első Dunántúli képzőművészek kiállítását Szombathelyen. A tárlaton 40 művész 170 alkotása szerepelt. Egy külön teremben kaptak helyet Derkovits művei, a szülőváros így tisztelgett a két évvel korábban elhunyt festő előtt. Az akkori kultúrpolitika nem mérte fel ennek a kezdeményezésnek a jelentőségét, így a két világháború közti időszakban nem gyökeresedhetett meg a Dunántúli Tárlatok hagyománya.

A háború után a 60-as évektől a Dunántúli Tárlatok is újraindultak, a Képzőművészek Szövetségének és az újonnan megalakult Művészeti Alapnak a Dunántúlon élő tagjai számára biztosítva egységes nyilvánosságot.

A 80-as évek egy új korszakot hoztak a Dunántúli Tárlatok számára. Kaposvár ugyanis egy évtizedig adott otthont a kiállításnak, átfogó összképet adva az itt élő képzőművészek munkájáról. A rendszerváltással a Dunántúli Tárlatok megszűntek.

Az 1936-os Dunántúli Tárlat meghívásos volt, a 60-as évektől újjászülető az akkori gyakorlatnak megfelelően zsűrizett. Az Új Dunántúli Tárlat ismét meghívásos alapú, minden Dunántúli megye 15 képzőművészt delegált, a kiállítás két központi kurátora Baky Péter és Veszeli Lajos festőművészek.