Cittel Lajos a Nők a Balatonért Egyesület vendége volt - A fahajók a Balaton igazi ékkövei

balaton.vehir.hu Forrás: Töltési Erzsébet 2018. 03. 19. 22:10

Cittel Lajos hajóépítő-vitorlázó a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) Balatonalmádi csoportja meghívására a közelmúltban találkozott az érdeklődőkkel a Hotel Bál Resort csodás panorámájú kávézójában.

 

Egyik legemlékezetesebb vitorlásútjaként Cittel Lajos felidézte közös hajóútját Kopár Istvánnal. Az Amerika felfedezésének 500. évfordulójára rendezett America 500–Columbus túraversenyen ketten, a Salammbóval indultak el, és az utat 21 nap alatt tették meg azon az útvonalon, ahol Columbus is járt. A kalandokban bővelkedő, viszontagságos út során az egyik legnagyobb veszélyt egy éjszakai vitorlázás alatt, egyenesen a nyakának repülő hal jelentette, mely könnyen végzetessé válhatott volna. Célbaérés után egy vajas-lekváros kenyér, meg egy édesvízi fürdés maga volt a mennyország! – ecsetelte az út kihívásait Cittel Lajos.

 

Dallos Zsuzsa, a találkozó háziasszonya, a NABE helyi csoportjának tagja első kérdése az volt, a püspökladányi fiú 14 évesen hogyan került a Balatonra, és miért választotta a hajóépítést? Cittel Lajos vidáman válaszolta, „mert szerettem volna beülni egy vitorlásba”. Aztán felidézte, hajóépítő mérnöknek készült, és fiatal korában még működött a füredi hajógyár, ahol látta, a mérnökök gépeket meg uszályokat építenek exportra vasból, ő viszont vitorlásokat akart építeni, és ki is tartott elképzelése mellett. Kitűnő mesterek mutatták meg neki a fahajóépítés fortélyait, az elméletet pedig Balatonfűzfőn, az ipari iskolában tanulta meg. A magyar vitorlássport és a Balaton ékköveinek gondolja most is a fahajókat. A régi, legendás vitorlások felújítása miatt építette fel műhelyét.

 

 Cittel Lajos büszkén beszélt a Nemere II-ről és a Siroccoról, amit eredetileg Big Boy-nak neveztek, illetve a Lillafüredről, valamint a 6R jachtról, a Hungáriáról, amit az 1928-as amszterdami olimpiára építettek. Utóbbihoz hasonló 6R jachtból összesen kettő van a Balatonon, a másik a Talizmán, ami az említettekkel együtt szintén Cittel Lajos műhelyében újult meg. A mester a Siroccoról elmondta, a szerencsének köszönhető az, hogy annak idején ezt a legendát, a balatoni hajózás egyik ikonikus darabját nem darabolták fel, és nem készült belőle virágláda egy balatoni táborba. Szerencsére az utolsó pillanatban sikerült megmenteni. A mester szerint a fahajók a Balaton igazi ékkövei, megállják helyüket a versenyeken, a tó hajózási történetének legendái, a fa és a hófehér vitorlák együttes látványa pedig lenyűgöző! Tudomása szerint összesen hárman építenek fahajót a Balatonnál! Ma jóval keresettebbek a kevesebb karbantartást igénylő műanyag hajók, míg korábban a kecses vonalak voltak az elsődlegesek, nem a belső rész.   

 

A kérdésre, hogy melyik munkájára a legbüszkébb kiemelte, a Nemere II-nél tette le névjegyét a szakmában, mert az alkalmazott technológiával, eljárásokkal úgy sikerült felújítani a hajót, hogy az eredeti formájában pompázott. A kérdésre, hogy bakancslistájáról mely hajók hiányoznak még, azt mondta, a Kenese nevű ötvenes és a legendás Kishamis.

 

A beszélgetés után még szóba került, hogy Cittel Lajos próbálja a döntéshozók figyelmébe ajánlani, a Balaton szeretetét, védelmét. Ahogy fogalmazott:

 

„Semmit nem teszünk a sok millió köbméter víz megmentéséért, most is teljes kapacitással ömlik ki az országból az édes víz, ami állítólag stratégiai elem, fontosabb lesz, mint a kőolaj! De semmit nem teszünk az itt tartásáért. A köztársasági elnöknek írt levelemre is csak az a válasz érkezett, hogy neki nincs ráhatása az ügyek folyására, mert csak társadalmi munkában végzi a természetvédelmet. A Balatonba pedig évszázadok óta ömlik a hordalék, amit a „veszélyes hulladék” mivolta miatt nem termelnek ki. Miért veszélyes és ha igen, mit keresnek a fürdőzők benne? Így minden évben kevesebb lesz a vízhozama a Balatonnak.

Ha csinálnának iszapcsapdákat, amik természetesen évtizedeken keresztül működnének és megcsinálnák azt a zsiliprendszert, aminek a terve már a 60-as évek óta létezik, nem lenne víz hiányunk és  folyamatos hajózást, vízi életet lehetne a Sió mentén kiépíteni, víztározókkal együtt. Nem akkor kellene kapkodni, hogy honnan töltsük fel a Balatont, amikor 30 cm-es a vízállás! A kormány kommunikációja szerint tavaly is 360 milliárdot kapott a balatoni régió, de nagy valószínűség szerint elment a kempingekre, az új tulajdonosú szállodákra.

Szóval a Balaton szeretete, érte való aggódásom kimaradt a beszélgetésből!” fejezte be Cittel Lajos a beszélgetést.

Cittel Lajos a NABE vendége 5/1. http://www.youtube.com/watch?v=whxITL2uVHQ
Cittel Lajos a NABE vendége 5/2. http://www.youtube.com/watch?v=fgn3DquPgnk
Cittel Lajos a NABE vendége 5/3. http://www.youtube.com/watch?v=4afp3HCmFWU
Cittel Lajos a NABE vendége 5/4. http://www.youtube.com/watch?v=sxl-33XKjuE
Cittel Lajos a NABE vendége 5/5. http://www.youtube.com/watch?v=UcXFCksExqo

A balaton.vehir.hu saját cikkei és fotói: minden jog fenntartva!