Anno érdekesség: a keszthelyi Simon Böske volt az első európai szépségkirálynő

Böske – akit Erzsébetként anyakönyveztek – 1929. januárjában nyerte el 218 jelentkező közül az akkor először megrendezett szépségversenyen a Miss Hungária címet, alig egy hónappal később Párizsban pedig a Miss Európa díjat is kiérdemelte.

Életének későbbi szakaszáról, sőt halálának időpontjáról azonban alig vannak pontos adatok, ezeket is próbálta tisztáznia a Nők a Balatonért Egyesület és a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár az egykori szépségkirálynőről készült, A Golgota virága című, többnyire fikciós elemekre épülő, Menyhei Réka által 2010-ben írt könyv bemutatójához kapcsolódva. Simon Sándor keszthelyi járási tiszti főorvos leányának “szépségipari” pályafutása 1925-ben kezdődött. Akkor, 15 évesen választották meg a Keszthelyi Korzó Szépévé, majd nem sokkal később a Siófokon megrendezett Balaton Tündére címet is elnyerte.

1929. január 6-án Budapesten, a Színházi Élet című lap Erzsébet körúti szerkesztőségében rendezték meg az első magyarországi szépségversenyt a párizsi Le Journal című lap kezdeményezésére. A Színházi Élet hasábjain még Márai Sándor is méltatta a verseny ifjú győztesét. A fiatal hajadon alig egy hónappal később, február 8-án már 16 nemzet lányai közt, a párizsi Miss Europa versenyen képviselte Magyarországot. A cím elnyerésével Simon Böske a két világháború közötti, a trianoni békediktátum által sújtott Magyarországnak is egyfajta elégtételt szolgáltatott. Miss Europaként fogadta a francia köztársasági elnök, a monacói herceg, számos diplomata és híresség, kirándulást tett a francia tengerparton, európai és amerikai filmajánlatot kapott.

Úgy tervezték, hogy Böske Miss Europaként részt vesz az Egyesült Államokban megrendezendő Miss Universe versenyen is, de erre mégsem került sor. A Fox stúdió mindazonáltal bemutatta az öreg kontinens legszebbnek ítélt lányát.

Miss Europa a verseny után egy hónappal tért haza Franciaországból, és a Keleti pályaudvaron – mint az MTI hírarchívumában ma is olvasható akkori beszámolóból tudni lehet – “ezrekre menő tömeg” üdvözölte. Simon Böskére azonban nem mindenki volt büszke, a nyiladozó szélsőséges eszmék okán – a korabeli lapok tudósítása szerint – “füttyökkel és inzultusokkal fogadta a nacionalista diákság”.

Böske nem élt a felkínált filmes és egyéb lehetőségekkel. Hamarosan férjhez ment Brammer Pál budapesti textil-nagykereskedőhöz és posztógyároshoz, ám a házasság nem volt tartós. A válást követően Jób Dánielhez, a Vígszínház művészeti igazgatójához ment feleségül.

Unokaöccse, Simon Tibor tájékoztatása szerint Böske a fővárosban vészelte át a háborút, de egészsége nagyon megromlott. A fokozatosan mind súlyosabbá váló agysorvadás miatt egyre kevésbé tudott mozogni, később pedig a beszéd is nehezére esett; 1970-ben, 61 éves korában érte utol a halál. Férje, Jób Dániel 1955-ben hunyt el.

Arra is az unokaöccs világított rá, hogy mi is történt az európai szépségverseny után, miért nem folytatódott a szépen indult és kecsegtető lehetőségekkel járó karrier. Simon Böske már Párizsban kényszerűen tapasztalta, hogy kihasználják: luxuskörülmények között lakott, gyönyörű ruhákkal halmozták el, ám hazautazása előtt kifizettették vele a szállodai költségeket. Hazatérte után viszont az egyre erősödő zsidóellenesség megnyilvánulásait volt kénytelen elviselni, így rövidesen, a személyét ért gyakori nyílt támadások miatt teljesen visszavonult.