Gulácsy álmai Tihanyban

A kamaratárlat munkásságának olyan jellegzetes témáira és motívumaira fókuszál, mint a kertek, a középkori, reneszánsz és rokokó jelenetek, a női portrék, valamint a szerepjátékos önarcképek és Na’Conxypan mesevilága. A varázslatos hangulatú helyszín, Tihany különösen alkalmas Gulácsy poétikus világának megidézéséhez ódon, középkori falaival, kanyargós utcáival, ég és víz között lebegő panorámájával, visszhangot verő barlangjaival és csendjével.

Nő rózsával

Gulácsy Lajos (1882-1932) festészete művészi minőségét tekintve egyenrangú párja a századforduló két másik kiemelkedő művész-ikonjának, Rippl-Rónai Józsefnek és Csontváry Kosztka Tivadarnak, hozzájuk hasonlóan átértelmezte a "kép" fogalmát, ám lelki alkatát, képfelfogását és művészetének összetevőit tekintve messzemenően különbözik tőlük. Hozzá kell tennünk azt is, hogy kvalitásához méltó elismerése messze elmarad mind Rippl-Rónai, mind Csontváry recepciójától. Nem mond ennek ellent a körülötte kialakuló kultusz, mely többnyire tragikus sorsából táplálkozik, nem pedig művészi értékeinek felismeréséből. Művészete valóban nehezen hozzáférhető, festményei nem alkalmasak gyors élmények felkeltésére, intimitást, elmélyülést és érzékenységet igényelnek.

A csodagyerekként induló fiú pályája elején a szecessziós szimbolizmusból és az angolszász fantáziát itáliai reneszánsz köntösbe öltöztető preraffaelita eszményekből merít (pl. Nő rózsával, 1904). Általuk fedezi fel menedékét és művészi életformájának legmegfelelőbb közegét, Itáliát, valamint a száműzöttségében rokonnak érzett Dante alteregó-alakját (Elhangzott dal régi fényről, szerelemről, 1904). Korán kialakul jellegzetes motívum- és témavilága, melyben a nőalakoknak jut a legfontosabb szerep. Az ő szerelmes alakjuk dereng fel a múltból, az ő asztrális jelenlétük változtatja kertté a világot. Pályája során a reneszánsz mellett egyaránt sokat merít a németalföldi barokk mesterektől (pl. Isac Van Ostade) vagy a rokokó művészetéből is (pl. Antoine Watteau).

A múlt igézete azonban nem puszta idézet. Nem másolja, hanem újrateremti, sőt újraéli a reneszánsz artisztikumát, hiszen szívesen öltötte magára e letűnt korszakok jelmezeit. Viszonya a történelemhez elsősorban intuitív, ő maga műveit „történelmi intimitások”-nak nevezte, melyekben éppoly fontos szerepe van a leplezésnek, mint a leleplezésnek, mondhatni erotikus jellegűek. Szinte fetisisztikus rajongása a személyes történettel rendelkező tárgyak és helyszínek iránt mutatja legjobban, hogy mit is keresett Gulácsy a múltban. Elsősorban narratívát álmaihoz, szerelmes, tragikus és heroikus történeteket, melyekbe aztán saját magát helyezhette (pl. Reneszánsz ruhás önarckép virággal, 1903), hogy általuk színesebben élje meg a valóságot.

Gulácsy Lajos életműve nem elszigetelt jelenség, bármennyire perifériára szorult is egzisztenciálisan. Rendkívül alkalmas arra, hogy fókuszpontként szolgáljon a századforduló és a századelő megismeréséhez, mivel alakja egyszerre jellegzetes példája a termékeny múltba fordulásnak, ugyanakkor előre is mutat a látomásos, víziós festészeti irányzatok felé. Témavilágában korának esztétizmusát, dekadenciáját, kultuszait és félelmeit tükrözi, Na'Conxypan világának megteremtésével pedig a magánmitológiák költészetét példázza. Bátran állíthatjuk, hogy művészi törekvéseivel a modern magyar festészetnek a posztimpresszionista és az avantgárd hagyományok mellett egy új vonulatát teremtette meg, melynek gyökerei a reneszánsz szecessziós interpretációjából erednek, ágai pedig a látomásos szürrealizmusig érnek.

Látogatói információk:

KOGART Kiállítások Tihany — 8237 Tihany, Kossuth Lajos utca 10.

telefon: 06 87 538 042, 06 30 955 5958

e-mail: info@kogarttihany.hu

NYITVA TARTÁS

július 1. – augusztus 31. | hétfő–vasárnap 10:00–20:00
szeptember 1. – október 31. | hétfő–vasárnap 10:00–18:00