Hidrobiológus Napok Tihanyban

A Limnológiai Szakosztály elsődleges célja az édesvizek biológiai aspektusának, és azt meghatározó kémiai és fizikai paramétereknek a tanulmányozása, hidrobiológiai kutatások ismertetése és népszerűsítése. A Limnológiai Szakosztály a Magyar Hidrológiai Társaság egyik legnevesebb szakosztálya, hiszen olyan nemzetközileg is kiemelkedő hidrobiológusok vezették, mint Maucha Rezső, Sebestyén Olga, Hortobágyi Tibor és Entz Béla. A Limnológiai Szakosztály összefogja a limnológiával (tótannal), illetve társtudományaival (hidrobiológia, vízi ökológia, stb.) foglalkozó kutatókat. Sokuk a világ élvonalához tartozik és a Limnológiai Szakosztály vezetősége azon munkálkodik, hogy a szakma színvonala tovább emelkedjen.

Márialigeti Károly

A LVII. Hidrobiológus Napok egyik plenáris előadását Márialigeti Károly, az ELTE egyetemi tanára tartja mikrobiális taxonómia és filogenetika területéről. Az előadásában Márialigeti professzor bemutatja hogyan változtatta meg a molekuláris biológia, és azon belül az élőlények DNS-ének vizsgálata a kutatók rendszertanról alkotott képét. A mindennapi életben, illetve a klasszikus biológiában az élőlényeket a megjelenésük alapján csoportosították. A DNS elemzési technikák megjelenésével először a kutatók szembesültek azzal a ténnyel, hogy a látszólag azonos élőlények eltérő genetikai háttérrel bírnak. Az új genetikai-genomikai fölfedezések új rendszertani kategóriák létrejöttéhez, és régi taxonómiai csoportok megszűnéséhez vezettek, gyakran fenekestül felforgatva az eddigi világképünket. Márialigeti professzor az elmúlt évtizedek kutatásait bemutatva a terület legújabb kihívásait összegzi az előadásában.

Lehoczky István                                                                  Kovács Balázs

A 2015-ös Hidrobiológus Napok második plenáris előadásán Lehoczky István, a Haszonállat-génmegőrzési Központ tudományos főmunkatársa és Kovács Balázs, a Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszékének tudományos főmunkatársa beszélneka hazai halfajok populációin eddig elvégzett molekuláris genetikai vizsgálatokról a DNS szintű vizsgálatokra fókuszálva, valamint beszámolnak a balatoni busaállomány populációgenetikiai vizsgálatának eddigi eredményeiről. A genetika nagy segítség a természetes vízi halpopulációk genetikai változatosságának felméréséhez, de ezek a technikák segíthetnek megválaszolni más releváns kérdéseket is, többek között a balatoni busa állományában a hibridizáció szintjét, illetve annak a jeleit, hogy képes-e a busa szaporodni a Balatonban. A tavat benépesítő busaállomány mélyebb ökológiai, táplálkozás-élettani, és szaporodásbiológiai megismerése mellett létfontosságúak ezek a már zajló genetikai vizsgálatok az állomány genetikai struktúrájának és genetikai változatosságának leírása céljából.
A Hidrobiológus Napok egyik legfontosabb eleme a fiatal kutatók szakmai bemutatkozása és megmérettetése. A szervezők szeretnék, ha a fiatal kutatók perspektívát látnának a szakmában, így a Limnológiai Szakosztály vezetősége úgy gondolja, hogy az ő támogatásuk és ösztönzésük a vezetőség munkájának egyik legfontosabb eleme. Ebben az évben a támogatóink révén számos különdíjjal várjuk a jelentkezőket. Az Aranyponty Halászati Zrt. két díjat is felajánlott a fiatal kutatóknak: 100 000 Ft-os pénzbeli támogatással "A tógazdasági gyakorlatban legjobban hasznosítható tanulmány elkészítéséért",, illetve egy ajándéktárggyal "A természetes vízi erőforrások jobb megismerése és hasznosításuk optimalizálása" támogatják a fiatal hidrobiológusokat. Külön öröm számunkra, hogy Tihany Község Önkormányzata 100 000 Ft-os díjat alapított, amit ezentúl minden évben átad, a "Balaton kutatásban elért kiemelkedő eredményekért".
A plenáris előadások címei:
„A genomikai robbanás hatása a mikrobiális diverzitáskutatásra és taxonómiára. Elvek, példák és kihívások.” Márialigeti Károly, Borsodi Andrea, Felföldi Tamás. ELTE Mikrobiológiai Tanszék
„Hazai halpopulációk populációgenetikai vizsgálata molekuláris markerekkel, különös tekintettel a balatoni busaállományra.” Lehoczky István1, Kovács Balázs2. 1 - Haszonállat Génmegőrzési Központ, Gödöllő, 2 - Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő