István király hosszú távra tervezett

- Első, szent királyunkat ünnepeljük ezen a napon; rá emlékezünk. Ha vannak a magyar történelemnek mozdíthatatlan sarokpontjai, akkor Szent István uralkodása, tetteinek megítélése ezek közé tartozik. Alighanem mindenki tudja, hogy mit köszönhetünk neki; mindenki ismeri tetteinek jelentőségét. De vajon gondolunk-e arra, hogy ő mit gondolt arról, hogy milyen feladatot kapott, és hogyan teljesítette hivatását? Tetteiben határozott volt, de nem lehetett könnyű neki a régi és az új világok határán: a kereszténység és a pogányság, a törzsi és az nemzetállami út elágazásánál a helyes irányba terelni népét. Egy régi példabeszéd szerint a nemzetek útját Isten ujja irányítja, de a tervek megvalósításán az ember karja dolgozik.

Tósoki Imre polgármester

Szent István tisztában volt vele, hogy az ő karjára – és kardjára - volt szükség ahhoz, hogy a magyarok országa biztonságos hely legyen. A krónikák lapjait olvasva bele sem gondolunk, hogy István megkoronázásával, a keresztény állam megalapításával a munka még nem fejeződött be. Az állam stabilitását diplomáciai eszközökkel és a – csaknem harminc évig tartó – belső harcokkal kellett biztosítani. István király az akkor még nagyon erős pogány hagyományokkal fordult szembe; akaratát tűzzel-vassal érvényesítette. Saját családjának tagjaival is szembe kellett szállnia, hogy egy új rendet alakítson ki, egy új nemzetállamot teremtsen. Géza halála után Koppányt kellett legyőznie, majd a koronázást követően nagybátyja, Gyula ellen küzdött. 1008-ban a fekete magyarokkal, a kabarokkal harcolt, 1028-ban pedig seregével Ajtony vezér ellen indult. Ez utóbbi felett aratott győzelmével lezárult az országért folyó, belső küzdelem.
István király hosszú távra tervezett, meg akarta szilárdítani az általa megalkotott rendet, az állam berendezkedését, ezért törvényeket, regulákat alkotott. Szándékát siker koronázta, mert Magyarországot Európa befogadta, és századokon át tisztelte, félte. Az általa lerakott alapokon nyugodott évszázadokon át az ország, az általa kijelölt keretek között alakult a nemzet sorsa.
De az élethez nemcsak keretek és törvények kellenek, hanem kenyér is. Ezen a napon nem csak múltunkra, az államalapításra emlékezünk, hanem az új kenyeret is megszegjük. Az ország kenyeréhez számos helyről érkezik a liszt, így – jelképesen – valóban az egész ország kenyerét sütik meg belőle. A kenyér - mindennapi ajándék; megélhetésünk jelképe. Az ország kenyere igazi ajándék, mert sokan kapnak belőle, a maradék lisztből sütött kenyérrel pedig az árva gyerekek lakhatnak jól. Öröm lehet mindannyiunk számára, hogy a nemzet ilyen módon is segíti a határon túli tagjait. Magyarország képes erre, hiszen ismét a térség egyik legjobban teljesítő országa. Az utóbbi években rendkívül jelentős beruházások indultak meg az Európai Unió és a magyar Állam finanszírozásával. Erre jó példa Tihany is, ahol csaknem/több mint 2 milliárd forint összértékben valósultak meg fejlesztések. Reményeim szerint az idén, az új pályázatok kiírásával új lehetőségek állnak ismét előttünk. Megvalósíthatjuk álmainkat, és folytathatjuk Tihany településrészeinek felújítását.
Eredményeinket már eddig is számos helyen ismerték el: tavaly megnyertük az Európai Falufejlesztési díjat, a Vidékfejlesztési díjat, majd közterület kategóriában elsők lettünk a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj pályázaton, és megkaptuk az Urbanisztikai Társaság különdíját is. Indulhattunk a FIABCI World Prix d’Excellence Award versenyén, vagyis – néhány év alatt elértük, hogy felkerüljünk a világ térképére.
Ezek az eredmények bizonyítják, hogy Tihany jól gazdálkodik az anyagi forrásokkal, és olyan fejlesztéseket vagyunk képesek megvalósítani, amelyek mind az itt élők, mind pedig a Tihanyba látogatók javát szolgálják, miközben az ország hírnevét is növelik.
Államalapító István királyunk minden tettével az ország biztonságát és népének gyarapodását kívánta szolgálni. Amikor rá emlékezünk, lássuk a példát magunk előtt, amely minket is további munkára ösztönöz! - fogalmazott a polgármester.