Balatoni település elképesztő nemzetközi sikere: Tihany átvette az Európai Falumegújítási Díjat

A versenyt 1990 óta rendezi meg kétévente a bécsi székhelyű Európai Vidékfejlesztési és Falumegújítási Munkaközösség (ARGE). A pályázat mottója „jobban.élni” („besser.leben”), azokra az európai falvakra szeretné felhívni a figyelmet, amelyek „környezetük és a kor kihívásaira alulról építkezve válaszolnak, és hosszú távon is fenntartható projektjeikkel biztosítják a fejlődést″.
A kitüntetéssel pénzjutalom nem jár, a verseny legfőbb hozadéka a falusi és vidéki társadalmak megszilárdítása, a falusi élet értékeinek megőrzése, a falvak egymás közti tapasztalatcseréje, az európai közeledés, és további települések ösztönzése a fejlődésre.
A Veszprém megyei falu népes delegációval képviseltette magát az eseményen, melyen a döntőbe jutott 29 település mindegyike bemutatkozhatott. A tihanyi standon nem csak a fejlesztések kerültek bemutatásra, hanem helyi termékek is, melyek nagy sikert arattak a résztvevők között.

A díjátadó ünnepségen Tósoki Imre, Tihany polgármestere beszédében kiemelte, hogy Tihany számára igazi ünnep ez a nap. Nem csak egy –önmagában véve is – kiemelkedő esemény, hanem valódi ünnep.

- A Falumegújítási pályázaton elért helyezés azonban számunkra nem csak egyfajta elismerést, egy cél elérését jelenti. A Falumegújítási pályázat ugyanis egyfajta „önismereti tanfolyam” is. A pályázat kidolgozása során ugyanis meg kellett tanulni más szemmel nézni magunkra, új szempontok szerint értékelni helyzetünket, tevékenységünket. Az értékelés szempontjai új fényben láttatják velünk az elmúlt évek fejlesztéseit, és rálátást kínálnak az általunk megtett útra is. A felkészülés folyamata egyfajta önvizsgálatra késztetett minket, és ez az önvizsgálat alkalmas arra is, hogy a jövőbe vezető utakat kijelölje- hangsúlyozta a település polgármestere.

Tósoki Imre elmondta, hogy az már megszokott, hogy a teljesítmények értékelésekor csupa „kemény mutatót” alkalmaznak a bírálók – legyenek azok kormányzati szervek, szakmai szervezetek vagy nemzetközi fórumok. Azt nézik, hogy hány méter út készült el, milyen a csatornázottság aránya, mennyi az egy főre jutó jövedelem. A statisztikai adatokat elemezve ítélik meg a települések fejlettségét, és határozzák meg a további lépéseket. A Falumegújítási pályázat esetében azonban egy új, minőségi mutatót építettek az értékelésbe. Bevezettek egy sor olyan kategóriát, amelyek a szokásos statisztikai elemzés alapján alig megfogható, ám annál lényegesebb: a jobb élet fogalmát, a közösség és a részvétel minőségi kategóriáit.
A válságos évek rávilágítottak arra, hogy Tihanynak új pályára kell állnia és új stratégiát kell találni, ha az életfeltételek romlását meg akarja állítani és a negatív folyamatokat vissza akarja fordítani. Az új pálya a komplex falufejlesztés volt, amelyhez nyolc éve kezdett hozzá a település. Az első években még csak műhelymunkát végeztek: fórumokat szerveztek, jövőképet rajzoltak, koncepciókat gyártottak. Mivel ezeknek a folyamatoknak sokáig nem volt látható eredménye, sokan kételkedtek abban, hogy ennek a munkának van létjogosultsága, értelme. Pedig az együttgondolkodás nem csak eszköz volt a stratégia megalkotásához, hanem egyben eredmény és cél is, amelynek jelentősége később mutatkozott meg az önkormányzati és a magánszféra együttműködéseinek kialakításában. A közösen megtervezett fejlesztéseket európai uniós forrásokból valósították meg.

- Számunkra hosszú volt az út, amely ide vezetett. Kétszeresen is: egész éjszak utaztunk, de még hosszabb, ha arra gondolok, hogy mennyit kellett dolgozni ahhoz, hogy most, díjazottként itt lehessünk. Hosszú volt az út, de megérte a fáradalmat- zárta beszédét Tihany polgármestere.

A két napos rendezvény Tihany számára más szempontból is fontos volt: két év múlva, 2016-ben a Balaton-felvidéki település rendezi meg a következő Európai Falumegújítási Díj átadási ünnepségsorozatát, ahol várhatóan több, mint ezer résztvevő képviseli majd saját települését.