Alsóörsi társelnök a Balatoni Szövetség élén

 Néhány szó a múltról:
„A Balaton partján lévő s a jövőben még alapítandó összes fürdőtelepek között testvéries kapcsolat létrehozása abból a célból, hogy a külön helyi viszonyok szemmel tartásával a fürdőtelepek idegenforgalma emeltessék, s az egész balatoni partvidék virágzóvá fejlesztessék”. Ez a Balatoni Szövetség alapszabálytervezetéből kiragadott mondat – amely 1904. augusztus 11- én Siófokon, a szervezet alakuló közgyűlésén hangzott el – magában foglalja létrehozásának lényegét. A „Dunántúl szívét” – ahogy Iklódy - Szabó János nevezte a Balatont – hazánk egyik legszebb, legvonzóbb és legértékesebb tájegységét csak akkor lehet az egész ország közkincsévé tenni, ha módot kap a fejlődésre. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a legkülönbözőbb elvárásoknak kellett megfelelni és számtalan feladatot kellett végrehajtani. Közéjük tartozott a térség megismertetése, annak propagálása, gazdasági – társadalmi – kulturális életének fejlesztése, infrastruktúrájának létrehozása, a fürdőélet megteremtése, beruházási lehetőségek, kereskedelmi hálózat kiépítése, megfelelő közlekedés, a szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása, környezetvédelmi kérdések és még sok más.

Alsóörs elsősorban két nagyformátumú polgára révén vette ki részét ebből az embert próbáló munkából. Egyikük, Dr. Mihálkovics Tivadar királyi közjegyző Veszprémvármegye képviseletében a szövetség 45 fős választmányának tagja volt. Elévülhetetlen érdeme Alsóörs fürdőtelepének és strandjának létrehozása, valamint a vízi sportok meghonosítása a Balatonon.

Dr. Iklódy-Szabó János kincstári főtanácsos, számos országos szervezet első embere, a Balatoni Szövetség elnöke, életcéljának tekintette a Balaton - kultusz fellendítését, és ezért meg is tett mindent. Nevéhez fűződik a Balaton alkotmányénak megalkotása, egy öt évre szóló program kidolgozása, a fürdőévadok előkészítése, a balatonfüredi Üdülőház Szövetség létrehozása, területrendezések, a térség népszerűsítése, propagálása. Ennek érdekében tartott előadásokat és rádióbeszédet, szervezett ünnepségsorozatot Keszthely idegenforgalmát segítendő, járt ki adó- és vasúti menetjegy kedvezményt és rendezte meg a Balaton – Bakonyi Ünnepi Heteket. Grandiózus elképzelése, a Balaton körüli három kilométeres sávban húzódó Balatoni Nemzeti Park létrehozása csak részben valósulhatott meg. Szavai és tettei mellett az írott szó erejét is a szövetség szolgálatába állította: ő volt a Balatoni Kurír főszerkesztője, írásait a Magyar tenger Iklódy-Szabó János megvilágításában című cikkgyűjtemény tartalmazza.

Később változtak az idők, a Balatoni Szövetséget 1948-ban feloszlatták. 1989-ben új regionális szervezet jött létre, önkormányzati alapon működő, érdekérvényesítő és érdekharmonizáló. Működési területe a Balaton térsége, mint kiemelt üdülőkörzet, ahol intézkedéseket kezdeményez a Balatont érintő kérdésekben, részt vesz azok megvalósításában ellenőrző szerepet is betöltve. Partneri viszonyban van az országgyűlés bizottságaival és más országos hatáskörű szervezetekkel, miközben segíti a térség fejlődését, a beruházások megvalósulását, a szőlő- és bortermelést. Néhány aktualitás kérdés: a Balaton vízminősége, nádasok helyzete, strandok minősítése, a Kék Hullám zászló és a Balaton- díjak odaítélése, az elő- és utószezon kihasználása, az Év Balatoni Háza megszavazása, napi feladtok.

Alsóörs legújabb kori történetében is szerepet kap a Balatoni Szövetség, egyrészt a község korábbi polgármestere, Bóka István elnök, másrészt az új társelnök, Hebling Zsolt polgármester révén, aki kérdésemre válaszolva ezt mondta: Véleményem szerint a több mint száz évvel ezelőtti megfogalmazás ma is érvényes, hiszen csak úgy lehet előre lépni, ha összefogunk. Jó példa erre településünk, amely mindenkivel együttműködik. A turisztikai egyesület megalakítása is ennek szellemében történt. A Balaton csodálatos nemzeti kincsünk, a szövetség által is közös gondolkodást igényel. Megtiszteltetés, hogy én is részese lehetek ennek a felelős munkának.

Kovács Piroska