Felejthetetlen színházi élmény az Alsóörsi Strandszínházban

A Mágnás Miska ősbemutatója 1916-ban volt Budapesten, majd a darabot Békeffy István és Kaszó Elek átdolgozták, és 1949-ben Keleti Márton nagysikerű filmet rendezett belőle. A filmet, mely parádés szereposztásban készült, a nézőszám alapján, minden idők legsikeresebb magyar filmjeként tartják számon. Bár a Mágnás Miska megőrizte az operettek hagyományos világát, de már maguk a szerzők is kerülték a jól bevált paneleket, s a történet középpontjába tulajdonképpen a szubrett-táncos komikus párost állították, s színes karakterekkel, eredeti humorral a komédia felé tolták el a darabot.

Vándorfi László tovább erősítette ezt a vonalat, s az operett gyökereit a commedia dell arte, s különösen Goldoni stílusában vélte felfedezni. Az operett színháztörténetileg tulajdonképpen onnan ered – mondta Vándorfi László – a commedia dell arte alapfiguráiból épült ki, cselekményvezetésében is sok az improvizáció, s bár természetesen mi ezeket a szituációkat jól begyakoroltuk, de ezt a hatást próbáltuk elérni. Nyelvileg nem alakítottuk át a darabot, inkább csak a stílusán, a hangszerelésen változtattunk, és úgy érzem benne ráismerünk korunk egy-egy típusára. Amit hozzátettünk, hogy az előadásban van egy dramaturgiai csavar, Leopold főkomornyik személyében összevontunk két szerepet, s ezzel az előadás még inkább hasonlít Goldoni álruhás, cselszövéses világára.
A darabban résztvevő művészek nagy energiával, fiatalos lendülettel, komédiázó kedvvel játsszák szerepüket, minden karakternek megvan a pontos helye a történetben, s szinte azonos hangsúllyal vannak jelen az előadásban. Rolla szerepében, a pályája elején álló, tizenkilenc éves Baranyi Emmát láthatja a közönség, aki Budapestről érkezett. Hamvas fiatalsága, szép énekhangja teljes illúziót teremt, nem megszokott primadonnaként jelenik meg, hanem egy fiatal szerelmes lány, aki szembefordul a családi tradíciókkal. Bonviván párját, Baracs István mérnököt, Szente Árpád Csaba alakítja, allűrök és sallangok nélkül, énekben is felkészülten. A kleptomániás nagymama Oravecz Edit, aki igazítgatja a fiatalok sorsát, finom humorával színt visz az előadásba. Pixi és Mixi grófok szerepében, Lenchés Márton és Szelle Dávid jól kiaknázzák a két figurában rejlő humorlehetőségeket. Korláthy gróf Keresztesi László, és Stefánia, a felesége Pap Lívia hangsúlyos karaktereket hoznak létre. Leopold főkomornyik, illetve gróf Eleméry Farkas-Csányi Attila, szerethető, kicsit talányos alakja mindvégig sejtet valami titkot, amire az előadás végén derül fény. Minden színpadi megjelenése élvezetes pillanatokat szerez.
Az előadás súlya, ha lehet ezt mondani, a címszereplő, Molnár Ervin vállán nyugszik, aki hálás ezért a feladatért, s szinte jutalomjátéknak tekinti ezt a lehetőséget. Nem idegen tőlem a táncoskomikusi szerep, nem egyszer volt már alkalmam ebben a szerepkörben megmutatkozni, de ez most egy nagyobb feladat. Nem egy-egy jelenetre bontva, hanem az egész darabon végigvezetve kell felépíteni a játékot. Tulajdonképpen egy jó fricska ez a darab, egy köznépből való ember hogyan tud beilleszkedni az arisztokrata társaságba hogyan tudja elhitetni velük, hogy ő is közéjük tartozik – nyilatkozta Monár Ervin. Kovács Ágnes Magdolna Marcsa szerepében sem hagyományos szubrett, igazi goldonis temperamentummal, magával ragadó lendülettel komédiázik mindvégig.
A koreográfia, Krámer György munkája is a rendező által megálmodott alapstílust szolgája, a karaktereket jellemző gesztusok, és táncok, s némely jelenetben a marionett figurákra emlékeztető mozgások egységbe foglalják az előadást, amely igazi nyári felszabadult komédiázás, s amely az őszi és téli hónapokba is belopja majd a napfényt.
A jelmezeket Justin Júlia tervezte, a zenei vezető Rossa László, művészeti munkatárs Lenchés Márton.