Pajtás személyhajó 1954. évi balatonfüredi balesete

Kersák János hajógépész beszélgetőtársa a filmben Szabó János volt. A film eredetileg 2órás és VHS rendszerrel készült, amit 42 percesre vágtunk meg, és különösen nagy öröm számomra, hogy a 2016-os siófoki bemutatót követően Balatonfüreden és ma este itt Alsóörsön mutathatjuk be – fogalmazott Deák István.
A filmben a Pajtás hajó akkori gépésze többek között arról beszélt, hogy a hajótest felborulása olyan gyorsan történt, hogy arra emlékezik, hogy az egyik matróz hátulról a nyakánál fogva mentette ki a bezúduló vízből. Majd a Beloiannisz hajóra szállították át a többi túlélővel együtt. A gépészt, majd Heisz Pál hajókapitányt és Steiner János kormányost az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) emberei Veszprémbe szállították kihallgatásra. Az utóbbi kettőt végül a bíróság felmentette, a hajógépész ellen nem emeltek vádat. Arról is beszélt az 1993-as interjúban, hogy a lelki trauma, ami a Pajtás hajó tragédiájakor érte valószínű, hogy élete végéig elkíséri.

Deák István

Deák István elmondta, hogy amíg 1947-ben az éves balatoni személyhajókon az utasforgalom 300 ezer fő volt, addigra ez a szám 1952-ben már elérte és meghaladta a 800 ezer főt, ezért indokolt volt a balatoni hajóflotta bővítése. Több évtizeddel a tragédia vizsgálatát közösen végeztük Horváth Imre (1925-2010) kollégámmal, aki okleveles hajókapitány volt igazságügyi hajózási szakértő volt. A fel lelt dokumentumok között volt olyan, amely bizonyítja, hogy a Pajtás hajó 1952-ben került a Balatonra és június 6-án egy évre kapta meg az üzemeltetési engedélyt, a baleset pedig 1954-ben volt… Átnézve a rengeteg vallomást, egyéb dokumentumokat arra a tényre is fény derült, hogy a hajón sosem végeztek, a tragédia előtt és utána sem döntéspróbát (!) vissza lehetett volna következtetni és ellenőrizni a hajó stabilitását. Az is tény, hogy tragédiában 23-an haltak meg, (a kiállított halotti anyakönyvek másolata szerint) a sérültek száma pedig elérte az 57 főt. Modellezve a hajó balatonfüredi jobbra fordulását a kikötőben, azt a tényt, hogy a hajógerinc a mederben ütközhetett a füredi korábbi hajókikötő fa cölöpjeivel megmagyarázhatja a hajótest gyors jobbra dőlését és azt, hogy a fedélzeten tartózkodó utasok nem tudtak miben kapaszkodni átcsúsztak, zuhantak a fedélzeten. Így utólag valószínű, hogy nem egy, hanem több szerencsétlen hatás, esemény közrejátszása miatt dőlt fel a hajó. Az sem igaz, hogy túlterhelt volt a hajó, mert 175 utas és a hat fős személyzet tartózkodott a fedélzeten az engedélyezett 200 főből – fogalmazott.
Az is tévhit, hogy a Pajtás hajó tragédiája a „Balaton Titanic-ja”, mert 1796 július 9-i révhajó szerencsétlenség, amely a mai napig a Balaton taván bekövetkezett legtragikusabb eseménye, hiszen akkor 58 személy halt meg- zárta gondolatait Deák István.

A Pajtás 1954-es legénysége

A balatonfüredi hajókikötő, amit 1942-ben elbontottak, de jópár masszív fa oszlop maradhatott a vízben

Mentés a hajóról, rengeteg vitorlás érkezett a bajbajutottak megsegítésére, 1954. május 30-án, gyermeknapon a hajó Siófokról indult Tihanyba Balatonfüred érintésével