Könyvbemutató Alsóörsön, Dömök Eliz: De a hitem

Sorrendben negyedik, "De a hitem" című kötetének bemutatására november 26-án került sor az Eötvös Károly Művelődési Házban, kedves alkotóközössége, a budapesti Irka-kör tagjainak közreműködésével.

Bár a közelgő ünnepek légkörére egyelőre csak a színpad díszlete engedett következtetni, aki Dömökné Nagy Erzsébet, írói nevén Dömök Eliz szemébe nézett, belülről jövő csillogást, fényt látott benne. Nem véletlen, hogy ünnepi hangulatban volt, legféltettebb gondolatainak közreadására készült.

A könyvbemutatót Kálmánfi Gábor, a művelődési ház munkatársa nyitotta meg, köszöntve a szerzőt, az Irka-kör tagjait és az érdeklődőket. A sokoldalú alkotó életútja és irodalmi munkássága egyrészt önvallomása, másrészt írásai révén, végezetül egy pódiumbeszélgetés kapcsán bontakozott ki. Mint mondta, ha érzelmeit nem írhatja ki azonnal magából, elraktározva azokat, később idézve fel a pillanatot. Olyankor megszűnik körülötte a világ, csak a gondolat létezik: örömet érez azért, hogy él, hogy alkatrésze lehetek a világmindenségnek.

Első kötetét családjának köszönheti, ők lepték meg válogatott versei és prózái nyomtatásban való megjelentetésével hatvanadik születésnapja alkalmából. A könyv az Ujjlenyomat címet viseli. Nem váratott magára sokat, csupán öt évet a következő összeállítás, a Százszirmú krizantémok. A szerző nagy kedvence a haiku, ez a kötött, rövid ősi japán versforma. Száz verset írt ebben a stílusban, bölcseleteket kifejezendő. Ezt Lelkemnek gyöngyei címen 2013-ban egy válogatás követte. De a hitem című, most megjelent munkája előszavában Stancsics Erzsébet ezt írja: „Dömök Eliz könyve maga az élet. Egyetlen nagy utazás. ..A kérdéseket vizsgáló soraiban egy valami közös: a problémaérzékenység. Témái szerteágazóak, egyaránt bírnak esztétikai, etikai, érzelmi vetülettel. Ám egyik szempont sem ér semmit a másik nélkül… Válogatott kötetének írásai mélyen elgondolkoztatóak. .. Nem az asztalfióknak, nem kortársainak, hanem a jövőnek ír. A méltató végezetül Kaffka Margit szavaival gratulált: „sokat láttál és jól magadba néztél!”

Az Irka-kör tagjainak méltó tolmácsolásban előadott versek és prózai írások, köztük az országos irodalmi pályázatot nyert Vendég-marasztaló és a pécsi Új hang című folyóirat díjnyertes novellája, az Útközben igazolták a kaffkai gondolatot. A bemutatón hallhattunk csángó népdalt és adventi éneket is. Az estet beszélgetés zára, melynek során Dömök Eliz magánemberként is bemutatkozott. Megtudtuk, hogy kisgyermek kora óta ír, naplót azóta is, magyartanár lévén az irodalommal közvetlen, élő kapcsolata volt és van, újságírással viszont férje halálát követően, terápiaként kezdett foglalkozni. Szó esett még Alsóörsről, a szeretett településről, és élete kincseiről, unokáiról. Az irodalmi est zárásaként a szerző elmondta legkedvesebb versét, a Fohász a fenyőkért címűt.
Dömök Eliz írásai kötetein kívül tizenkilenc különféle antológiában olvashatók.
Kovács Piroska