Vöröskő és vert csipke, Alsóörs kincsei

2012-ben törvény született a magyar nemzeti értékek és hungarikumok számbavételéről. Hazánk kincseinek azonosítása, megismertetése és fennmaradásuk biztosítása céljából értéktárak létesültek.

Ebből az alkalomból beszélgettem Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Értéktár Bizottságának elnökével, a köztünk élő Vörösmarty Évával.

Vörösmarty Éva

Mi tette indokolttá a törvény megszületését?

Magyarország rendkívül gazdag különféle értékekben. Gondolok itt történelmünk hagyatékára, kulturális örökségünkre, épített- és természeti környezetünkre, szellemi produktumokra és másokra. Létezik egy olyan ismeretanyag, amelynek egy részéről nem is gondolnánk, hogy birtokoljuk. Szeretnénk ezeket egyrészt egységes rendszerbe foglalva megismertetni a ma emberével, másrészt örökül hagyni utódainknak.

Hogyan épül fel az Értéktár?

Piramis elvet követve. Ez egy politikától mentes, alulról felfelé történő szerveződés, a szó nemes értelmében. A piramis alapját a helyi önkormányzati vagy tájegységi bizottságok adják. A helyben feltárt értékek megkülönböztetnek bennünket másoktól, ugyanakkor színesíthetik lakóhelyünk életét. A helyi bizottságok felé megfelelő indoklással bárki tehet javaslatot. Ha ez az érték túlnő a település határain, a Magyar Nemzeti Értékek Piramisának középszintjén, az illetékes megyei értéktárban van a helye. A következő szint a Magyar Értéktár, a piramis csúcsa pedig a Hungarikumok Gyűjteménye. Minden szintnek megvan a maga funkciója, meghatározott szerepet kell betöltenie.

Mikor jött létre a Veszprém Megyei Értéktár és melyek a legjelentősebb értékei?

Már a törvény megszületését követő évben megkezdődött a gyűjtő munka, felismerve a nemzeti összetartozás és a megyei identitástudat erősítésének lehetőségét. A „kincstár” jelenleg harminchét nemzeti értékből áll. Közülük huszonhárom a kulturális örökség kategóriába tartozik, az épített környezetet három, a természeti környezetet pedig egy képviseli. Az említetteken kívül az egészséges életmódot, a turizmus és vendéglátást, az agrár- és élelmiszergazdaságot, valamint az ipari- és műszaki megoldások szakterületet is reprezentálja néhány. Veszprém megye változatos palettát kínál örökül a jövőnek. Nemcsak évezredes templom (Sóly), karthauzi kolostor (Városlőd), középkori oklevélgyűjtemény (Veszprém), 1956-os balatonfüredi zászló és mások tartoznak ide, hanem Lőrincze Lajos életműve, a veszprémi püspök királyné - koronázási joga, a Művészetek Völgye, a balatoni halászlé, a pétisó és társaik. De ez még csak a kezdet. A kincstár folyamatosan bővül, számtalan arra érdemes alkotás és szellemi termék kér még bebocsátást.

Alsóörs is hozzájárult a gyűjteményhez?

Igen. A község két kategóriában öregbíti a hazai színeket. Ezek egyike a természeti környezetbe tartozó, 310 millió éves permi vörös homokkő. A földtörténeti ókor végén keletkezett építőanyagot már a rómaiak is használták, ebből rakták az Itáliát Pannoniával összekötő utat. Évszázadok során templomok és lakóépületek sora épült ebből az anyagból.

Alsóörs másik kulturális öröksége a Balaton-felvidéki vert csipke. Az Alsóörsi Csipkeműhely tagjainak munkája kiemelkedő. Nemcsak őrzik a múzeumokban, néprajzi gyűjteményekben felkutatott hagyományt, hanem népszerűsítik, tanítják is azt. A hiteles motívumok megjelennek az általuk készített új tárgyakon is, ezzel alkalmazkodnak a 21. század igényeihez.

Veszprém megye mivel gazdagítja a Magyar Értéktár kínálatát?

A Hungarikum Bizottság az Ajka Kristályt, a Badacsonyi Kéknyelű bort, a Theodora Kékkúti és a Kereki Ásványvizet sorolta ebbe a kategóriába, míg a megyéből a csúcsra, a Hungarikumok közé a Herendi porcelán ért el, méghozzá az elsők között.

Hogyan fogalmazná meg ennek a szép és fontos munkának az eszmei mondanivalóját?

Erre a kérdésre a Balaton festőjének, Egry Józsefnek a szavaival tudnék röviden válaszolni: Egy nemzetnél nemcsak az fontos, hogy vannak-e értékei, hanem az is, hogy vannak- e értékeinek megbecsülői.