Balaton: Kőfaragó és Kőszobrász Szimpózium - Kőkemény erotika

Augusztus 13 - 20 között rendezte meg Alsóörs tizenharmadik alkalommal a napjainkra nemzetközi vált Kőfaragó és Kőszobrász Szimpóziumot.

A Somlyó ölén, az egykori kőbányában kezdődött minden. Amikor az alsóörsi illetőségű, szabadidejében kőfaragással foglalkozó Both Gábor borkereskedőben megszületett az elhatározás, hogy a település adottságait kihasználva kőfaragó alkotótábort hív életre, még maga sem gondolta, hogy tettével történelmet ír. A település építészetére jellemző, a földtörténet perm korszakából származó, közel 3 millió éves vörös homokkő ugyanis kulturális örökségünk részeként bekerült a hungarikumok előcsarnokába, először a település, majd Veszprém Megye Értéktárába. Ahhoz, hogy ez így legyen, „hírvivőként”nagymértékben hozzájárult az alkotótáborban folyó munka.

A kőfaragás mindenkor szervesen hozzátartozott Alsóörs életéhez. Évszázadok múltán is őrzi az emlékezet az első ismert kőfaragómester, a 18. században élt Klaiber József, később Ferschl János és József, valamint mások nevét. Az alkotótábor résztvevői hasonló technikával dolgoznak, mint ők, mellőzve a gépi megmunkálást, csupán kézi szerszámokkal. Ily módon tisztelegnek a táborlakók: szobrászok, kőfaragók és amatőrök elődeink előtt, őrizve a hagyományt.

Firdevs Saglan alkotás közben (Fotó: balaton.vehir.hu)

Hagyomány az is, hogy évről évre más témakörben kell megálmodnia a szimpózium résztvevőinek az elkészíteni kívánt alkotást. Az idén izgalmas téma, az erotika volt soron. Az elkészült szobrokat az alkotótábor végén elárverezték, megteremtendő a következő alkalom anyagi fedezetét. Bár a XIII. Kőfaragó és Kőszobrász Szimpózium kilenc résztvevője közvetlenül a Balaton partján kőbe véste mondandóját, a résztvevőkkel beszélgetve még számos téma került szóba:
Koreny Viktória Szentendréről érkezett, nem először. Remek hét volt – mondta, színes, élmény gazdag. A témának örültem, de kihívás volt. Elégedett vagyok, mert körbeért a történet, minden belefért, aminek benne kell lennie, a kő adta magát. Viszek haza egy személyes élményt is: a munkaterületemen, a móló mellett magasodó fán bajba került egy küldetése közben megpihenő postagalamb. Kiszabadítottuk béklyójából, én viseltem gondját egy héten át. Így lett Galambom (kedvesem értelemben) a szobrom névadója.

Zbiskó László, hazai színekben: Ez a negyedik alkalom, amikor részt veszek az alkotótábor életében. A téma nem áll hozzám igazán közel. A szerelem gyönyörű érzés, de az erotika valami egészen más. Ezért lett az általam faragott plasztikus kebel kissé „szilikonos”.

Lőrincz Zsuzsa művész – tanár, Prága: Eredetileg mást akartam faragni, maketteket is készítettem hozzá. Aztán találtam egy szép követ – mindent meghatározott. Címe, a Táj, voltaképpen az emberi test „tájait” jeleníti meg. Elégedett vagyok, bár mindig mindenen lehet még javítani. A téma tetszett, szerettem. A tábor nagyon jó volt, munkát és a hangulatot beleértve egyaránt.

Baran György szobrászművész: számomra testhezálló a téma, annak idején én javasoltam. A nő minden művemben benne van. Gyakran elmegyek az erotika felé. Ebben a szoborban (a címe: Titok) a mozdulat ábrázolásával vagyok elégedett leginkább. Úgy érzem, általában meg tudom valósítani az elképzeléseimet, most a szokottnál többet mertem bevállalni, és sikerült! A táborban jó volt a hangulat, a társaságot színesítette néhány új arc. Nekem ez a pár nap nyaralás. Nem járok sok helyre, Alsóörsön viszont már kilencedik alkalommal. Ez elmond mindent.

Csege Vera médiaművész sok mindent tekint médiának – mondta róla az árverést vezető Balaskó Attila. Erőteljes, kemény munkái vannak, amelyek közös megfogalmazásban egyszerre nagyon markánsak és nagyon finomak. Ez a kettősség jellemzi idei alkotását, a Szívfájdalmat is.
Voltak a táborban „hazajárók” és voltak új arcok. Utóbbiak közé tartozik a törökországi Izmirből, a Dokuz Eylul egyetemről érkezett, nemzetközileg elismert, díjakat nyert Firdevs Saglan, aki először jár hazánkban. Két hónappal ezelőtt Németországban vett részt egy hasonló szimpóziumon, ott hallott Alsóörsről. Megragadta az alkalmat, hogy eljöjjön és megismerje hazánkat, kultúránkat. Nem csalódott. Jól éreztem magam – mondta, az emberek nyitottak, kedvesek, a táborban pedig olyan volt, mint otthon. Ami a szobrát illeti – mint általában – ennek sem adott címet. Annyit elárult róla, hogy hindu kultúrából vett vallásos szimbólum alapján ábrázol egy testrészt, férfit és nőt együtt, akik újra tudják teremteni a világot.

Alsóörsön érett szobrásszá – mondta Balaskó Attila Ungár Fanni formatervező - iparművészről. Ő viszont arról beszélt, hogy mennyire szeret idejönni. Örül annak, hogy az első két napon gépi erővel történhetett a nagyolás. Így több idő maradt a téma kibontására, a finomításra. Ezt élvezte. Szobrában, az Inverzben a jin – jang elmélet lényegét kívánta kifejezni.

A szimpózium résztvevői között gyerekek is voltak, jelesül: Máté Zsombor és Ágoston, valamint Wunder Imola. Ők más feladatot kaptak, a szeretet érzését kellett kőbe vésniük. Ügyesek voltak.

Balaskó Attila nyalkai grafikus a nemezelésbe szeretett bele annak idején, de nem áll távol tőle az utcaszínház és a bábtervezés sem. Az elmúlt évben Alsóörsre nemezszobrokkal érkezett – a kőfaragás kipróbálásának jóleső érzésével távozott. Az idén már a csapat tagja. Szobrának címe: Emlék. Az alapkoncepció egy fotósorozatból kiválasztott akt. Számomra az erotika csak úgy sejlik – mondta. Ezt példázza a szobor. Én elsősorban grafikus vagyok, de egy művész, ha megismer egy technikát, más műfajban is tud alkotni, hiszen nem csinál mást, mint átszűri magán a világot. Nem másol, érzést helyez az alkotásba. A befogadó, ha elég nyitott, megérzi.
Both Gábor, a főszervező, maga is részt vett a mindennapi munkában. Sokoldalú alkotó – mondta róla Balaskó Attila. Erőteljes a kifejezésmódja, munkái általában a női testről szólnak. Azt, hogy szervezni is tud, a szimpózium bizonyítja.

A XIII. Kőfaragó és Kőszobrász Szimpózium Ungár Fanni és „tanítványai” jóvoltából egy rendkívül látványos show-műsorral, majd árveréssel egybekötött ünnepséggel zárta kapuit. Both Gábor szép számú érdeklődő előtt mondott köszönetet Alsóörs Község Önkormányzatának és mindazoknak, akik segítették munkáját. A továbbiakban Ferenczy Gábor alpolgármester méltatta az alkotótábor tevékenységét, hangsúlyozva a vöröskő rendkívüli értékét, majd a szponzor szerepét betöltő ING Biztosító Zrt. képviselője szólt az elismerés hangján. Az egy héten át tartó rendezvény árveréssel zárult. Valamennyi szobor gazdára talált. Baran György és Firdevs Saglan alkotása a jövőben Alsóörs közterületét szépíti.
A rendezvény a vélemények tükrében:
Gödölle Mátyás történész, Budapest: Gyakran járok Alsóörsre, van itt egy nyaralónk. Gyermekkoromban voltam a kőbányában is. Jónak tartom, hogy létrejött a tábor, ahol színvonalas alkotómunka folyik.
Fábián Ilona, Németország: Szabadságon vagyok itthon. Nem hallottam még erről az eseményről, de örülök, hogy rátaláltam. Érdekes a téma, sok a mondanivaló. Nagyobb értéket képviselnek ezek a kövek, mint amennyiért kalapács alá kerültek. Ha lenne kertem, vinném!
Lné Tiszafalvi Éva: nagyon tetszett. Amióta leköltöztek az Amfiteátrumtól, minden évben eljövök, ha lehet többször is, hogy folyamatában lássam, hogyan készülnek a szobrok. Sok a visszajáró, messziről köszönnek. Csodálom őket. Hogy mit tudnak kihozni abból a kőből?