’14 / ’18 (P. EX.) Kovács Endre fotóművész kiállításáról

Július 14-én új kiállítás nyílt a Törökházban. Az Alsóörsön élő kiváló fotóművész, Kovács Endre, szinte napra pontosan száz esztendővel az 1914. július 28-án kitört,

A kiállítást az IKSZT vezetője, Ferenczy Gáborné nyitotta meg, majd egy Pablo Casals által feldolgozott szép katalán népdalt hallhattunk Kiss-Domonkos Judit csellóművésznő ihletett tolmácsolásában. A kiállítás képanyagát, azaz huszonhárom kiragadott példát (P. EX.) a kegyetlen 20. századot megnyitó világégés poklának történéseiből és áldozatairól – Géczi János költő mutatta be.
Részletek a méltatásból:
„A falakra függesztett felvételeken, amelyek közében ennyien állunk, zavarba ejtő jelenetek. Szorult helyzetben vagyunk, ha nem is másért, azért bizonyosan, mert hirtelenjében nem tudható, mit nézünk a tenyérnyi képecskéken. Mi az, amit belőlük érzékelünk, s annak nyomán általunk miféle értelmek jutnak e téglalap-forma látványok számára?

Alig két tucat, nyomda által kivitelezett, eredetileg Kovács Endre által föllelt és összeválogatott kép látható, s egy, a jelentésük fölfejtéséhez irányt mutató kiállításcím (azaz ’14/’18), amely oly hangsúlyozott a meghívó kartonján is. Továbbá a nyomatok egy bizonyos részén, hol a kép terében, hol a kép alsó széle alatt, helynevek: Isonzó, Arras, Tarnopol, Champagne, Ypres, Lemberg s egyéb európai településnevek. A kollekció másik felének darabjain a kép látványát immár nem a helyszín azonosítását elvégző, az értelmezésnek teret adó településnevek egészítik ki. Helyükre egy-egy tartalomra utaló szó, illetve kifejezés került. Vizuális műremek mind a 23 alkotás, amelyek ikonikus anyagát segítő szavakkal: indexekkel illetve szimbólumokkal lát el az alkotó. A kép, amelybe belenézünk, egy olyan, a mienktől eltérő időbe, más térbe átlátó távcső, amelynek a lencséjére a látvány azonosítására szolgáló szóbeli üzenetek kerültek föl.
Két, a feliratok révén jól elkülönített csoportja tárul fel tehát a kollekciónak… korabeli felvételek, hiteles dokumentumok. A másik képcsoportot Kovács Endre fotómontázsai képezik: ezekhez a művész saját tájfelvételeit, tárgyfotóit, illetve régebbi eredetű, talált fényképek kiválasztott részleteit használta föl. Ami közös a két csoportban, az nem csupán az alkotási technikából következik: igaz bár, hogy a művek átszínezettek, némelykor a nagyítás miatt szétfoszlóak, pixelesek, de meghökkentőbb a fölhasznált, a talált vagy az önállóan készített, a munkafolyamat nyersanyagát képező felvételek kegyetlen kezelése”.

További részletek, képgaléria az alsoors.hu oldalon.