Aktuális

Keszthely Felújítanak egy ötvenéves balatoni halászhajót+ Keszthely, 2021. március 29. Az 1971-ben gyártott Süllő II halászhajó a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. keszthelyi telephelyén 2021. március 29-én. A hajót a vonyarcvashegyi önkormányzat hagyományőrzés céljából védelmébe vette, felújítás után a település kikötőjében állítják ki. MTI/Varga György Keszthely Indul a szúnyoggyérítés a Balatonnál Az idén a korábbi években megszokottnál előbb, március 24-26-án megkezdik az első biológiai légi szúnyoggyérítést a Balatonnál, valamivel több mint ezer hektáron, ott, ahol elindult a lárvák kikelése - közölte a Balatoni Szövetség (BSZ) által megbízott szakértői csoport vezetője pénteken az MTI-vel. Keszthely Megkezdődött a Helikon Hotel felújítása A leendő négy csillag superior szállodában a korábbinál kevesebb, de tágasabb és exkluzívabb szobát alakítanak ki. Teljesen újjáépítik a konferenciaegységet és a konyhát, megújul a wellness részleg is. A kivitelező megőrzi az épület jellegét és számos berendezési és dekorációs elemet is visszaépít. A tervek szerint jövő nyáron nyithat meg a szálloda. Keszthely A vízbe hulló növényi részek bomlását és a Balatonra gyakorolt hatását vizsgálják a Georgikonon Mennyi víz párolog el a Balatonból? Milyen tápanyagokat bocsátanak ki a vízben bomló növények? Milyen hatása van ennek a klímaváltozásra? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a Georgikon kutatói. Az Anda Angéla vezetésével zajló kísérletek során mesterséges körülmények közt is képesek vizsgálni például azt, hogy a lebomló nád mennyi foszforral terheli a Balaton, vagy hogy mennyi szén-dioxid keletkezik a vízben rothadó fűzfalevélből. Keszthely A születések száma nőtt, az elhalálozás pedig csökkent Keszthelyen 2020-ban Több baba született Keszthelyen tavaly, mint 2019-ben. A halálesetek száma azonban csökkent. A város lakossága 2015 óta 20.000 fő alatt van. Nőtt a házasságkötések száma is. Az emelkedés annak ellenére tapasztalható, hogy a járványhelyzet miatt sokan lemondták, vagy 2021-re tették át esküvőjük időpontját. Ettől az évtől azonban új intézkedéseket vezettek be mind a házasságkötés, mind a születések anyakönyvezését illetően. Keszthely Megalakult a Keszthelyi Kulturális Kerekasztal Cél a kulturális termékek összehangolása – ez hangzott el a Keszthelyi Kulturális Kerekasztal indító ülésén, mely a magyar kultúra napján állt össze. Első körben az önkormányzati, valamint a nagyobb kulturális és turizmussal foglalkozó intézmények képviselői beszélgettek. A kört folyamatosan bővíteni fogják. Az együttműködés kialakítása mellett szót ejtettek a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 projekt fontosságáról is. Keszthely Kihirdették a Keszthely Balaton-parti területének megújítására kiírt építészeti ötletpályázat eredményét 2021. január 21., csütörtök (MTI) - Kihirdette a Keszthely Balaton-parti területének megújítására kiírt nyílt építészeti ötletpályázat eredményét a Magyar Művészeti Akadémia (MMA): a bírálóbizottság tíz pályaművet jutalmazott. Keszthely Balaton-parti fejlesztéseket terveznek Keszthelyen Keszthely, 2021. január 19., kedd (MTI) - Egy építészeti ötletpályázat már lezárult, most a Keszthelyen élők és itt működő szervezetek javaslatait várják arról, hogy milyen fejlesztések valósuljanak meg a Balaton-parton, ahol négy kilométer hosszú sétányt is kialakítanak majd - közölte keddi sajtótájékoztatóján a város polgármestere. Keszthely Keszthely: Szombattól kötelező a maszkviselés a Balaton-parton - videó Szombat óta minden hétvégén kötelező a maszk viselése a keszthelyi Balaton-parton. Az önkormányzat járványügyi döntését az indokolta, hogy szombaton és vasárnap jelentősen megnő a partra látogatók száma, és több alkalommal is kisebb tömeg alakult ki. A rendelet értelmében a sporttevékenységet végzőknek továbbra sem kötelező a maszk, a távolság betartására azonban fokozottan kell figyelni - olvasható a keszthelytv.hu honlapján. Keszthely Virtuális kockákból is felépült a keszthelyi Festetics-kastély 2020. december 19., szombat (MTI) - Szinte az egész kastélyépület és a parkja, valamint a hozzá kapcsolódó létesítmények is bejárhatók, sőt kiegészíthetők a virtuális világban, miután egy egyetemista elkészítette a keszthelyi Festetics-kastélyt a Minecraft játék elemeiből - tájékoztatta a Helikon Kastélymúzeum az MTI-t.

Keszthelyről

A történelem előtti idők
Keszthely belvárosa

Az emberi élet első nyomai a város környékén az újkőkorból valók. Feltehetően már korábban is élhetett erre ember, de vízparti telepeinek maradványait jelenleg a Balaton borítja. A Kr. e. 6. évezredben az addigi gyűjtögető, halász-vadász életmódról áttértek az ott élők a termelő életformára, a földművelésre és az állattartásra. Így hogy hosszabb-rövidebb ideig lakott állandó települések jöttek errefelé létre. A város különböző területein kerültek elő régészeti leletek, ám három jól elkülöníthető települési góc volt több korszakban lakott, illetve szolgált temetkezési helyül. A város határának északi részén, a Dobogó-domb környékén, a város mai területén, illetve délre, Fenékpuszta környékén figyelhetők meg ezek a települések. E lelőhelyek egy, a balatoni átkelőhöz vezető, észak-dél irányú távolsági kereskedelmi út nyomvonalát jelölik ki. A kereskedelemnek több tárgyi bizonyítékát találták erre, mint az újkőkori lelőhelyekről ismert obszidiánpengék vagy a Fenékpusztán egy középső rézkori kultikus épületben talált, a Földközi-tenger vidékéről származó triton csigakürt. A földművelés és az állattartás azonban nem fedezte az itt élők teljes szükségletét, így a gyűjtögetés, a vadászat és a halászat továbbra is fontos szerepet játszhatott. Ennek bizonyítékaként csaknem 2 m mély tőzeg alól kerültek elő Fenékpusztán egy késő rézkori, nyílt vízi halászkunyhó tárgyai.

Az őskor különböző időszakaiban elsősorban délről betelepedő törzsek pontos nevét nem ismerjük, megkülönböztetésükre jellegzetes tárgyaikról, díszítésmódjukról, első lelőhelyükről, elterjedési területükről elnevezett kultúrákba sorolja őket a tudomány. Az újkőkori vonaldíszes kerámia kultúrájának második fázisát egy Zsidi út menti telepről keszthelyi csoportnak nevezik. A középső rézkor anyagi műveltsége pedig a Keszthely környéki lelőhelyek alapján kapta a Balaton-Lasinja kultúra elnevezést.

Az egyes időszámítás előtti időszakokban eltérő számban voltak jelen települések. A legsűrűbben a Kr. e. 12. századtól, a bronzkor végén az ún. urnamezős kultúra ideje alatt lakták a város környékét. A Kr. e. 7. században induló korai vaskorban a Zala-völgy alsó szakasza lakatlanná vált, ám a késő népvándorláskoráig a legfontosabb nyugat-balatoni átkelőként szolgáló fenékpusztai átkelőnek köszönhetően a város térsége lakott maradt. A Kr. e. 4. században érkeztek a területre a kelták, akik a Dunántúl északi felét a Balaton vonaláig hódították meg. Széles körben elterjesztették a vas használatát, amelyből már nemcsak fegyvereket és ékszereket, de használati eszközöket, szerszámokat is készítettek, nevükhöz fűződik a lábbal hajtott fazekaskorong meghonosítása. Élénk kereskedelmi kapcsolatot tartottak fenn Itáliával és a Balkánnal, görög mintára ezüstpénzt vertek.
 

A rómaiaktól a honfoglalásig
Keszthely belvárosa

Kr. e. 13. és 8. között Tiberius hadvezér meghódította a Dunántúlt, ahol a rómaiak megszervezték Pannonia provinciát. Az ezt átlósan átszelő fontos kereskedelmi és hadiút, amely a provincia székhelyét, Aquincumot kötötte össze Aquileiával, Fenékpusztán (Valcum) kelt át a Balatonon. Itt keresztezett egy másik fontos utat, amely Sopianae-t (Pécs) Augusta Treverorummal (Trier) kötötte össze. A fontos csomópont környékén több település is létrejött. A város déli részén létesült telep temetőjének leletei és sírfeliratai bizonyítják, hogy itt már nemcsak a kelta őslakosság, de római polgárjoggal rendelkezők – elsősorban kereskedők – is éltek. A fejlett római ipar, agrotechnika és kereskedelem gyors változást hozott a környék életébe, nagy mértékű fejlődés indult be a mezőgazdaságban. 160 után a Duna másik oldalán élő barbárok sorozatos betörései komoly pusztításokat végeztek, így a 3. századra valószínűleg már csak egy település maradt meg a területen (Fenékpusztán). Máshol kisebb-nagyobb, 1. században épült villagazdaságok állhattak. Egy részük teljes komforttal, a központi fűtés mellett külön fürdőépülettel is rendelkezett.

A 4. században a fenékpusztai erőd kiépültével (feltehetőleg Valcum) Keszthely környéke ismét sűrűn lakottá vált. A településen észak-déli irányban rengeteg ilyen korú temetői lelet került elő. Az erődben egy cohors (egy legio tizedrésze) állomásozhatott. Az erőd az Itáliába vezető fontos út védelme mellett raktárként is szolgálhat a dunai limes erődjeinek ellátására. 374-ben a betörő barbár népek komoly pusztítások nyomát hagyták az erődön. Ezt követően a környék népessége megritkult, de a terület nem vált lakatlanná. Az erődöt később helyreállították, így továbbra is védelmül szolgált az itt élőknek, még a római katonaság 5. századi kivonulása után is. 433-tól a terület hun fennhatóság alá került.

A hunok két évtizednyi ittlétéből két gazdag temetkezési lelőhely, egy lovas harcos és egy előkelő kislány sírját ismerni Keszthelyről. 455-ben Avitus császár rövid időre visszaállította a római uralmat, ám 456-ban a keleti gótok elfoglalták az egész Dél-Dunántúlt, így a fenékpusztai erődöt is, amelyet felgyújtottak, így a lakosság nagy része elpusztult. Majd a megmaradt környékbeliekkel rendbe hozatták az építményt, amely később egyik királyuk, Thiudimer (Nagy Theoderik apja) székhelyeként szolgált. A 6. század elején a környék a keleti gótok itáliai királyságának befolyása alatt állhatott, de Nagy Theoderik 526-os halála után a longobárdok uralma alá került. Az erődöt nem szállták meg, de az átkelőt ellenőrzésük alá vonták.
Keszthely belvárosa

Keszthelyt és környékét az avarok nem szállták meg, itt az őslakosság háborítatlanul élt tovább, élelmiszerrel és kézműipari termékekkel adózva. 568 után újabb keresztények érkeztek ide. A fenékpusztai erőd környéki mintegy 30 km átmérőjű területen addig ismeretlen, bizánci gyökerű viseleti tárgyakkal felékszerezve temették el a halottakat, a fenékpusztai bazilikát átépítették. 626 után polgárháború tört ki, amelyben a fenékpusztai vezetőréteg a későbbi vesztesek oldalán állt, ezért az avarok 630 táján elpusztították az erődöt, a maradék lakosságot pedig áttelepítették Keszthely mai belvárosának területére. A keresztény népesség katonai felügyelet alá került. A külvilágtól elzárt keresztény lakosság egyedi anyagi műveltséget (a „Keszthely-kultúrát”) hozott létre, ami csak tizenhét Keszthely környéki temetőből ismert. Ekkor válik Keszthely a környék központjává, miután a Balaton hévízi öble annyira eltőzegesedett, hogy utat lehetett átvezetni rajta. Így a fenékpusztai átkelő elveszítette jelentőségét, szerepét a lényegesen keskenyebb balatonhídvégi átkelő vette át.

Miután a 8. század végén a frankok felszámolták az avar birodalmat, a Keszthely környékén élő keresztények hamar átvehették a nyugati keresztény szokásokat, és halottaikat mindenféle sírmelléklet nélkül temették el. A fenékpusztai erődöt a 9. században újra rendbe hozták és az avatok leszármazottai, valamint a délszlávok költöztek ide. A környék új központja azonban a másik átkelőhely közelében, a zalavári Várszigeten épült ki 840 körül. Az itt létrehozott erődítményt Mosaburgnak (mocsárvárnak) nevezték, és a Nyitráról elűzött és a frankoknál menedéket nyert szláv főnök, Pribina építette fel. Később ez a vár lesz ispáni központ, és Zala megye névadója.
 

A honfoglalástól a török időkig
Keszthely belvárosa

A 10. század és a 12. század között Keszthely területének lakosságáról semmilyen információ nem áll rendelkezésre. 1247-ben említi először írásos forrás a helységet, a Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemplommal a mai kastély előtt. Az oklevél még egy egyházat említ, a Szent Lőrinc-templomot, amely a Várkertben feltárt körtemplommal – rotundával – azonosítható. Alapfalai a Fő téri plébániatemplomtól délre láthatóak. A két templommal rendelkező királyi birtok, Keszthely már a 13. század közepén jelentős helység lehetett. A század végén a Péc nembeli Marcali család szerezte meg, s ekkor már a település déli része is létezett. Károly Róbert visszaszerezte Keszthelyt, de fia, Nagy Lajos Lackfi Istvánnak ajándékozta azt. A 14. században komoly gazdasági fellendülés volt észlelhető Keszthelyen, a település a városiasodás útjára lépett. Birtokosa 1385 körül ferences rendi szerzeteseket telepített ide. Templomuk 1386-ban már állt, amely azonos a mai Fő téri plébániatemplommal. A 14. század végén készült, a szentélyben felfedezett és restaurált freskói a mai Magyarország legnagyobb felületű gótikus falfestményei.

1397-ben az ellenzékhez pártolt Lackfi Istvánt Luxemburgi Zsigmond király felkoncoltatta. A ferences templom szentélyében temették el, sírkövét a múlt század végén helyezték át a szentély déli falába. A 15. század során sűrűn változtak Keszthely birtokosai. 1403-ban Keszthelyt már oppidumnak (mezőváros) nevezték. Lakói továbbra is elsősorban földműveléssel, állattartással és halászattal foglalkoztak, az iparosok, kereskedők aránya legfeljebb 15-20% lehetett, ám a vezetőséget ők biztosították. 1390-ben a bécsi egyetemnek Keszthelyről származó diákja is volt. 1430 után Keszthely hosszú időre a Gersei Pethő család tulajdona lett. A család több kőházzal is rendelkezett a városban, fallal övezett kúriájuk a mai kastély helyén állt. Később épült egy másik épületük a Fő utca közepén.

A 15. század végén Keszthely lakóinak száma mintegy 1000 fő, így a környék legnépesebb települése volt. A gazdagodó város számára azonban korántsem volt békés időszak ez a század. 1359-től a környék várnagyai, földbirtokosai fokozatosan korlátozni kezdték a keszthelyieket jogaikban, vagy elvették vagyontárgyaikat. 1442-ben a lövöldi karthauziak priorja tört a városra, a házakat, templomokat kirabolta, a Pethők kúriáját pedig felgyújtotta. 1444-ben a Marcaliak támadták meg a várost és minden mozdíthatót elvittek, az összes kár mintegy kétezer aranyra rúgott. Mindeközben a keszthelyiek is többször erőszakkal elfoglalták a Páh-szigetet, illetve rátámadtak a szomszédos falvakra.
Keszthely modernebb része

Az első portyázó török csapatok 1532-ben jelentek meg Keszthelyen, a Bécs ellen vezetett hadjárat során. 1548-ban kifosztották Keszthelyt, a Pethő-kúria ismét tűz áldozata lett. A család az elhagyott ferences kolostorba költözött, majd ifjabb Geresi Pethő János végvárrá alakította át annak környezetét. A részben a Pethő család, részben a király által fizetett várőrség létszáma gyakran változott. A várőrség 1605-ben Bocskai István mellé állt, a bécsi békét sem vették tudomásul, így a királyi seregnek 1608-ban ostrommal kellett bevennie a várat. A katonák megélhetési szükségleteik kielégítésére rendszeresen portyáztak, elsősorban a török által uralt falvakba. 1589-ben a koppányi aga dúlta fel a várost. Ezt követően, a 17. század közepén a belvárost palánkfallal és árokkal vették körbe, így kettéosztva Keszthelyt a falakon kívüli, illetve belüli részre. A falon belül élők mentesek voltak minden úrbéri fizetség alól, míg a kívül rekedtek (Kiskeszthely, Polgárváros lakói) földesúri jobbágyok maradtak. 1650-ben újra támadást indított a török a vár ellen, ám azt nem sikerült bevennie, így Keszthely mindvégig magyar kézen maradhatott.

Az 1686-ban megszűnt török uralom után a városban élők katonai szolgálatára többé nem volt szükség. Az a veszély fenyegette őket, hogy újra jobbágyi sorba jutnak, ezért csatlakoztak a Rákóczi-szabadságharchoz. 1705 és 1709 között kuruc kézen volt a város. A szatmári béke után lerombolták a vár véd műveit, a város kapuit és betöltötték a sáncokat.
 

A Rákóczi-szabadságharctól napjainkig

A 18. század elején Keszthely több földesúr tulajdonában volt. A legnagyobb birtokostól, Pethő Jánostól vásárolta meg az ő részeit Festetics Kristóf 1739-ben. Ezt követően a kisebb birtokosok részeit is megszerezve Keszthely kizárólagos tulajdonosává vált. Ő, és később fia, Pál arra törekedtek, hogy a városlakókat megfosszák a török korban megszerzett kiváltságaiktól. Még mezővárosi jogaikat, például a szabad bíró- és esküdtválasztást is korlátozták. 1772-re a városlakók birtokában mindössze lakóházaik maradtak, szabad földjeik kivétel nélkül a Festetics családra szálltak. Ám a Festeticsek megjelenése a városban pozitív változásokat is hozott. Keszthely egy hatalmas uradalom központja lett, számos munkaalkalommal növekvő számú iparosnak megélhetést biztosítva. 1772-ben már 215 iparost írtak össze a városban, akik 12 céhbe tömörültek. 1785-re a lakosainak száma megközelíti a 3500-at, amely az akkori Zalaegerszeg vagy Kaposvár lakosságánál is több volt, a Délnyugat-Dunántúlon Kanizsa után a második legnépesebb település. Festetics Kristóf 1759-ben kórházat, Pál 1772-ben gimnáziumot alapít. A kastély építése még 1745-ben kezdődött el, ám csak az 1880-as években nyerte el végleges formáját.
 

A Festetics-kastély

Keszthely, egyben a Festetics család legjelentősebb alakja Festetics György (1755-1819), aki 1791-től élt Keszthelyen. Sok energiával látott hozzá a korszerűtlen, adósságokkal terhelt birtok rendbetételéhez. Szakemberszükségletének kielégítésére 1797-ben megalapította Európa első mezőgazdasági főiskoláját, a Georgikont. A fenéki hajóépítő üzemben 1797-ben készült el a Balaton mindenkori legnagyobb vitorláshajója, a Phoenix gálya. 1799 és 1801 között könyvtári szárnyat épített a kastélyhoz, számos folyóirat, szépirodalmi mű megjelenését támogatta. 1817-től évente kétszer rendezte meg a Helikon ünnepségeket, melyen a Dunántúl legnevesebb költőit, íróit látta vendégül. Innen a Berzsenyi Dániel szájából elhangzó mondás, amely Keszthelyt „kis magyar Weimar”-nak nevezi. Festetics György fia, László 1839-ben építtette meg a fenéki hidat, megkönnyítve a közlekedést Keszthely és Somogy megye között. 1829-ben mintegy 7000 lakosa volt Keszthelynek beleértve az akkor a városhoz tartozó Cserszegtomajt, Gyenesdiást és Vonyarcvashegyet. A reformkorban indult be a balatoni fürdőélet is, megépítették az első fürdőházat, és 1846-ban indult útjára Keszthelyen a Balaton első gőzhajója, a Kisfaludy.

Az 1848-as forradalomban a Georgikon hallgatóiból és a felsőbb osztálybeli gimnazistákból alakult meg a 47. honvéd zászlóalj, majd 1848 szeptemberében az 56. zászlóalj Keszthely polgáraiból. A szabadságharc leverését követően Keszthely fejlődése lelassult. A jobbágyság felszabadítása nem különösen érintette a várost, mivel a lakosok tulajdonában alig 800 hold volt.
 

A Helikon-park

A város történetének legsúlyosabb csapása az volt, hogy az 1861-ben megnyitott Déli Vasút elkerülte a várost. A Déli Vasút Buda-Nagykanizsa közötti vonalán volt ugyan egy Keszthely nevű állomás, de az nem Keszthelyen, hanem attól mintegy tíz km-re fekvő Balatonszentgyörgyön feküdt. E 10 kilométeres távolság áthidalásáról a város évtizedeken át különféle vasútépítési terveket dédelgetett, még a lóvasúti összeköttetést is komolyan mérlegelték. A vasút létkérdés volt a város számára, mert ennek hiányában az ipar és kereskedelem nem volt képes fenntartani a versenyt más jobb infrastruktúrájú várossal. A vasútépítés 1888-ban kezdődött el, és alig néhány hónap múlva el is készült. Építését jelentősen támogatta a Festetics család is, nem véletlen, hogy a vasúttársaság két mozdonyát György és Tasziló névre keresztelték, s az immáron valóban Keszthelyen fekvő Keszthely vasútállomás épületében a családnak egy külön várótermet is létesítettek. 1903-ban pedig megépítették a Keszthely-Tapolca közötti vasútvonalat. A Balatonszentgyörgy-Keszthely-Tapolca közötti vonal tipikusan a helyi forgalmi igényeknek megfelelő vasútvonal volt. A balatoni idegenforgalomban nem volt szerepe, annál inkább használták a Keszthelyre tartó vásározók, a Tapolca környéki szőlősgazdák.

A 19. században az iparosítás elkerülte a várost, így 1785 és 1900 között a lakosság száma alig nőtt kétszeresére.

Az egyetlen fejlődési irány Keszthely iskolaváros jellegének erősítése és fürdővárossá fejlesztése jelentethetett. Ezt a város vezetői is felismerték, főleg a Morvaországból érkezett sörfőzőmesternek, Reischl Vencelnek köszönhetően, aki több évtizeden át szolgálta a várost városbíróként. 1862-ben épült meg az első nyaraló Keszthelyen és ekkor nyílt meg a szabadtéri színpad helyén az első keszthelyi kőszínház. A belváros romantikus és eklektikus stílusban újult meg. Miután a város birtokába került a Balaton-part, megépült a szigetfürdő, majd a ma is álló két patinás szálló, a Hullám és a Balaton. A Helikon-park keleti szélén kialakították az Erzsébet királyné útját, mellette pár év alatt kiépült a villasor. 1865-ben a Georgikon utódjaként megnyitotta kapuit az állami Mezőgazdasági Tanintézet. 1870-ben alapították az első óvodát a városban, 1871-ben megkezdték az irgalmas nővérek zárdájának és iskolájának építését. 1872-ben polgári fiúiskola és felsőbb leányiskola létesült, 1884-ben megkezdte működését az ipariskola, 1892-ben pedig a város megépíttette a gimnázium ma is használt épületét. 1879-ben szervezték meg a Csónakázó és Korcsolya Egyletet. A kulturális javak megőrzésére 1898-ban megalakult a Balatoni Múzeum Egyesület, Zala megye első múzeuma. A 20. század elejére Keszthely újra virágzó város, kedvelt nyaralóhely lett.
 

A Festetics-kastély kapuja

Az első világháborút követő kedvezőtlen gazdasági helyzetben a város fejlődése megtorpant. A két világháború között Keszthely a „nyugdíjasok városaként” szerzett hírnevet. 1925-ben öt szálloda, két kávéház, tíz vendéglő és 11 kocsma várta a településre utazókat. Ekkor épült meg a Balatoni Múzeum neobarokk palotája, a Posta új épülete és a Jobs-szanatórium.

A második világháború nem okozott komoly pusztítást a városban, bár ekkor történt a Balatoni Múzeum híres gyűjteményének elszállítás közbeni megsemmisülése Zalaegerszegen, ám a Festetics-kastély bútorzata és könyvtára épen maradt. 1950-ben a közigazgatási átszervezéssel Keszthely Veszprém megye része lett, ahol periferiális helyzetben maradt. Az 1954-ben városi rangra emelt Keszthelyen nem történt komolyabb fejlesztés az 1950-es, 1960-as években, így a város megőrizhette régi patináját. Az 1970-es években aztán új lakótelepekkel bővült a város, amelyekhez újabb iskolák épültek. A városban jelenleg öt középiskola működik, a Gazdasági Akadémiát 1970-ben emelték egyetemi rangra. Ebben az időszakban honosul meg itt a textilipar és az alkatrészgyártás is, amelyek azóta megszűntek. Megindult közben az idegenforgalom fejlesztése is, így 1971-ben átadták a 480 ágyas Helikon Szállót, 1985-ben pedig az 1959-ben épített Motel helyén a Phoenix Hotelt. Megújult a Hullám Szálló is. A város déli részén továbbá nagyobb vállalati üdülők épültek, amelyek ma többnyire panzióként üzemelnek. 1979-ben Keszthely és környéke Zala megyéhez csatlakozott.

1972-ben nyílt meg a Georgikon Majormúzeum. A Festetics-kastély az ország negyedik legnagyobb kastélyaként teljes felújítása után jelentős kiállításokkal és rangos zenei rendezvényekkel várja a látogatókat. A rendszerváltást követően a város komoly fejlődésnek indult. A kastély 500 éves pincerendszerében 2005 óta helyet kap a Balatoni Borok Háza, amely a hazai borászat egyik színfoltjaként, borkóstolóval egybekötött tárlatvezetéssel várja látogatóit.


Az egykori Városháza a Kossuth u. 28. szám alatt volt található, ahol jelenleg a Goldmark Károly Művelődési Központ és Szabadtéri Színház, a Tourinform Iroda, valamint a Muskátli eszpresszó található. A városháza jelenlegi épületét 1769-ben építették megyei szálláshelynek, tervezője Hofstädter Kristóf. Később átépítették, akkor nyerte el mai copf stílusú homlokzatát.

Az épületen emléktábla hirdeti, hogy ebben az épületben működött 1865-1897. között az egykori Georgikon utódjaként megnyílt Mezőgazdasági Tanintézet.

Felújítása 1990-ben készült el. A renoválás során az építészek felfedezték, hogy sokszoros vakolat alatt freskók találhatók. Ettől kezdve új irányt vett a felújítás.

Gondos munka révén feltárták a dísztermet, melynek létezéséről addig senki nem tudott. A freskókat Haraszti László festette újra.

Az egykori város vezetése elhatározta, hogy a városért sokat tett polgárokról arcképsorozatot készíttet. A sorozat egyetlen megmaradt darabja a Reischl Vencel (ismeretlen festő) képe.

A Reischl család Morvaországból települt át Magyarországra, igazi magyarokká váltak, serfőző mesterek voltak, és generációkon keresztül városbírói feladatokat láttak el. Reischl Vencel 30 éven keresztül volt a város polgármestere, az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején.

A díszteremben látható Barabás Gizella festménye, amelyik nem Keszthelyen, de a Balaton partján készült. Barabás Gizella XX. századi festőművész, aki 1985-ben halt meg. Műveit a Balatoni Múzeumra hagyta azzal a kéréssel, hogy ne raktárban tárolják. Így az ő festményei díszítik a Fejér György Városi Könyvtár falait is.

Keszthely Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala
8360 Keszthely, Fő tér 1.

Okmányiroda címe: 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 42. Polgármesteri Hivatal

Polgármester titkársága

Tel.: 83/505-504
Fax: 83/505-502

polgarmester@keszthely.hu

Alpolgármester

Tel.: 83/505-508

alpolgarmester@keszthely.hu

Polgármesteri kabinetvezető

Tel.: 83/505-581

kepli.jozsef@keszthely.hu

Sajtóreferens

Tel.: 83/505-541

sajtoref@keszthely.hu

Jegyző titkársága

Tel.: 83/505-506
Fax: 83/505-501

jegyzo@keszthely.hu

Titkárság

Tel.: 83/505-530

titkarsag@keszthely.hu
titkarsagvezeto@keszthely.hu
titk@keszthely.hu

Törvényességi referens

Tel.: 83/505-596

torvenyessegireferens@keszthely.hu

Testületi referens

Tel.: 83/505-535

testuletireferens@keszthely.hu

Humánpolitikai ügyintéző

Tel.: 83/505-530

titkarsag@keszthely.hu

Művelődési és oktatási ügyintéző

Tel.: 83/505-520

oktatasireferens@keszthely.hu

Ifjúsági és sportreferens

Tel.: 83/505-520

sportreferens@keszthely.hu

Informatikus

Tel.: 83/505-519

informatika@keszthely.hu

Közgazdasági Osztály

Tel.: 83/505-540

kozgazd@keszthely.hu
kozgazdugyintezo@keszthely.hu

Adócsoport

Tel.: 83/505-546

adocsoport@keszthely.hu
adocsopvez@keszthely.hu

Költségvetési Csoport

Tel.: 83/505-593

nagynetotheszter@keszthely.hu
karsayerika@keszthely.hu
koltsegvetes@keszthely.hu

Vagyoncsoport

Tel.: 83/505-525

vagyoncsoport@keszthely.hu
vagyoncsop@keszthely.hu
vagyoncsopjog@keszthely.hu

Városüzemeltetési Osztály

Tel.: 83/505-550
Fax: 83/505-568

vuz@kesztely.hu
varosuzemeltetes@keszthely.hu
vuzoszt@keszthely.hu
kornyved@keszthely.hu
epiteshat@keszthely.hu
ephat2@keszthely.hu
ephat3@keszthely.hu
beruhazasiugyintezo@keszthely.hu
kozmu@keszthely.hu
koztiszt@keszthely.hu
kozut@keszthely.hu
zoldter@keszthely.hu
uzlet@keszthely.hu

Közterület-felügyelet

Tel.: 83/505-564
83/505-522

kozterf@keszthely.hu

Igazgatási Osztály

Tel.: 83/505-510

igazgatas@keszthely.hu
aljegyzo@keszthely.hu

Általános Igazgatási Csoport

Tel.: 83/505-512

szabalysertes@keszthely.hu
hagyatek@keszthely.hu

Családvédelmi Csoport

Tel.: 83/505-516

szoccsoport@keszthely.hu szocigmh@keszthely.hu
szoccsop@keszthely.hu
gyermekved@keszthely.hu
lakasugy@keszthely.hu

Anyakönyvvezető

Tel.: 83/505-514

anyakonyvvezeto@keszthely.hu

Okmányiroda

Tel.: 83/505-591
Fax: 83/505-575

okmanyiroda@keszthely.hu

Főépítészi Iroda

Tel.: 83/505-536

foep.iroda@keszthely.hu
varosrendezes@keszthely.hu

Városi Gyámhivatal

Tel.: 83/505-528
Fax: 83/312-055

gyamhivatal@keszthely.hu

 

A város három stranddal várja a fürdőzni, napozni vágyókat: Városi, Helikon és a Libás strand.

Városi strand: A városi strand legjellegzetesebb épülete 1864-ben épült szigetfürdő. A Balaton partján egyedülálló módon korhű stílusban felújított épület 2007-ben nyerte el ismét méltó formáját, a rekonstrukciót követően. A létesítmény funkciójában is illeszkedik a strandhoz, amelyet a 21. századi igényeknek megfelelően, a legmodernebb technikai és építészeti megoldásokkal alakítottak ki. A strandbelépő ára tartalmazza a csúszda-, a Balaton alakú élménymedence- valamint a pihenőágyak használatát is. A nyári hónapokban itt található a trópusi hangulatot idéző, zenés részben fedett szórakozóhely a Viviéra. A városi strand felújított vizesblokkokkal, igényes kiszolgáló egységekkel, több röplabda és strandfoci pályával, valamint modern játszótérrel várja a Balaton szerelmeseit. Tel.: 83/312-241

Helikon: Az I. világháborút követően a megnövekedett vendégforgalmat a szigetfürdő már nem tudta fogadni, ezért a partot rendezték és 1927-ben megnyílt az új strand, amit az elmúlt évtizedben tovább bővítettek. A szabad strand helyén az ’50-es évektől fokozatosan épült ki a Helikon strand. Az impozáns öböl melyet a strand fog közre kedvelt helye a nyugodtabb kikapcsolódásra vágyóknak.
Tel.: 83/311-697

Libás: A zámori városrészhez közel található a Libás strand. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően megújult vizesblokkok, igényes kiszolgáló egységek épültek a strandon melynek közvetlen közelségében, 2004 óta üzemel a Phoenix vitorláskikötő. Esténként funky, latin és progressive zene szórakoztatja a strandra látogatókat.

A keszthelyi strandokról részletesebb információt az alábbi linkre kattintva, a Keszthelyi Városüzemeltető Kft. honlapján talál: www.khvuz.hu/index.php

A www.balaton.vehir.hu hírportál hivatalos Facebook oldalán!

Programok: www.keszthely.hu