A Balatoni Limnológiai Intézet alapításának kilencvenedik évfordulóját ünnepelték Tihanyban

A Balatoni Limnológiai Intézet megalapításakor az volt a cél, hogy a vízi életet a helyszínen, a Balaton partján lehessen tanulmányozni - fogalmazott az ünnepségen a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Lovász László az intézmény egyik legfontosabb feladatának nevezte a hazai vizek fenntartható kezelésének elősegítését, hozzátéve, hogy az intézetnek nagy szerepe van abban, hogy a Balaton vízminősége mára ismét jónak mondható. Lovász László beszélt arról is, hogy az intézmény élen jár a tudományos eredmények népszerűsítésében. Hozzáfűzte: fontos a más tudományterületekkel való kapcsolattartás, különösen a Nemzeti Víztudományi Kutatási Program résztvevőivel való együttgondolkodás. A program keretében egyebek mellett a klímaváltozás, az árvizek, a szárazság és a folyószabályozás problémakörével foglalkozik az intézmény az MTA Ökológiai kutatóközponttal és a Duna-kutató Intézettel együttműködve. A kormány Kvassay Jenő Tervének is az intézet adja a tudományos alapját - közölte.
Fésüs László, a biológiai tudományok osztályának elnöke felidézte, hogy a 60-as 70-es években jelentkező vízminőségromlást követően érkezett el a "Balaton megmentésének" időszaka, melynek eredményeként megszűnt a rohamos halpusztulás és javult a tó vízminősége.
G. Tóth László, az intézmény igazgatója felidézte: a limnológia tudományának kezdete a Genfi-tó élővilágát tanulmányozó Forel A. Francoise és a magyar Lóczy Lajos nevéhez köthető, akik egyidőben, a 19. század második felében végezték kutatásaikat.
Közölte: Klebelsberg Kuno vallási és- közoktatási miniszter 1926-ban német mintára álmodta meg az intézményt, melynek három aranykora volt, az első 1927 és 1944 között. Ezekben az évtizedekben itt dolgozott több olyan tudós is, akik később Nobel-díjban részesültek. Az intézmény munkatársa volt Szent-Györgyi Albert, Otto Lowei és Paul Weiss.
A második világháborút az intézet a Vöröskereszt égisze alatt átvészelte, majd a második aranykor időszakában, 1955 és 1962 között, az akkori igazgató, Woynárovich Elek nagy lendületet adott a hidrobiológiai kutatásoknak - mondta az igazgató.
A harmadik aranykor 1972 és 1995 között jött el, amely a "Balaton megmentésének időszaka" - fűzte hozzá.
Elekes Károly, az intézmény egykori igazgatója az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy az intézmény elődje Magyar Biológiai Intézet néven nyitotta meg kapuit 1927. szeptember 5-én. A Kocsis Iván tervei alapján neoreneszánsz stílusban épült épületegyüttes megszervezője és első igazgatója 1936-ig Verzár Frigyes fiziológusprofesszor volt. Az intézet 1950-től a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutatóintézeteként, majd 1982-től Balatoni Limnológiai Kutatóintézet néven működött, a megnevezéssel jelezve, az intézmény édesvizekkel kapcsolatos kiemelt kutatási feladatait. 2012-től a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának részévé vált az intézet.