Feltámadási menet Csíksomlyóig

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Tihany

A Feltámadási menet jelvénye – az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt – úgy van fából kifaragva, hogy mindkét útvonalé a teljes jelképet mutassa. Ez a motívum egyaránt elfogadható megoldás a katolikus és protestáns testvérek számára, Árpád-kori eredetében benne rejlik keresztény/keresztyén egységünk eszméje. Benne rejlik húsvét (kereszt), pünkösd (szárny) szimbolikája is. A kezdet egységét úgy fejezzük ki, hogy nagypénteken a tihanyi kálvária feszületénél még egy a feltámadási jelvény, majd délután 3 órakor válik ott ketté, s viszik át egyik felét Zamárdiba. A jelvényre a résztvevő közösségek – kifejezve a zarándoklat eszméjének igenlését - egy szalagot köthetnek fel, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírhatják a mindnyájunknak szánt üzenetüket és élményeiket.

A Feltámadási menet pünkösdkor úgy ér véget, hogy a madéfalvi és a csíkszentkirályi kereszt népe felviszi a feltámadási jelvényeket a Kis-Somlyó nyergében zajló nagymisére. Ott utána az oltár előtt egyesítik őket, s az újra egy jelvényt azután a csíksomlyói közösség viszi le a plébániatemplomba a csángó misére. Ebben a templomban őrzik minden esztendő szalagjait, a feltámadási jelvények pedig évente visszakerülnek a balatoni kiindulási helyre.

További információ: www.pazmaneum.com