A nyitottság, a szolidaritás, az együttműködés szellemében kell élnünk – méltó módon emlékeztek meg Balatonfűzfőn nemzeti ünnepünkről

 A Himnusz eléneklése után Marton Béla polgármester mondott ünnepi beszédet. - Uralkodása idején István király még augusztus 15-ét, Nagyboldogaszszony napját avatta ünneppé: erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot, és tartott törvénynapot. Élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, majd 1038-ban ezen a napon halt meg. Szent László közbenjárására 1083. augusztus 20-án avatták szentté István királyt: „emeljék fel azok testét, akik Pannóniában a hit magvát elvetették, és az országot a hit hirdetésével öntözték, hogy őket a legnagyobb tiszteletben tartsák, és méltó tisztelettel illessék” – írta Szent Gellért, amikor VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emelték István relikviáit a székesfehérvári bazilikában. István király 1083-ban történt szentté avatása óta augusztus 20-a a magyar államiság ünnepévé vált. Ez az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Majd a polgármester folytatta beszédét, miszerint: A Szent Király beillesztette Magyarországot az európai nemzetek közösségébe, amikor elfogadta a földrész közös társadalmi formáit és keresztény hagyományait. Nálunk otthonra talált mindenki, aki hazánkat hazájának választotta. Így történt, hogy az ősi Magyarország hamarosan olyan nemzetté vált, mely mindenki számára híres volt „vendégszeretetéről és kedvességéről”. Engedjék meg, hogy II. János Pál pápa szavait idézzem, aki első látogatásakor ezt mondta: „Ti Európa közepén éltek, különböző népektől és nemzetektől körülvéve. Csak akkor lesz boldog és biztonságos a házatok, ha nagylelkűen a közös „európai ház” építésén fáradoztok, a nyitottság, a szolidaritás és az együttműködés szellemében.”

Ezután Tóth Lajos Péter, a Veszprémi SZC Öveges József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiumának igazgatója beszélt a kenyérszentelésről és annak megszegéséről. - A kenyér a bőség és jólét jelképe, mint ilyen kapcsolja az embert az Istenhez és ennek forrása az Eucharisztia. Ezért különleges szerepe van az ünnepi asztalokon. Az áldás jeleként keresztet rajzolunk a kenyérre megszegés előtt. A leejtett kenyeret letisztítjuk, nem kerülhet a kukába. A kést nem szúrjuk bele, hanem szépen szelve vágjuk kenyerünket. Újévkor, új házba költözéskor az első, friss kenyér megszentelése és megszegése különleges esemény. Tulajdonképp most is egy ilyen ünnepet tartunk, amikor az államalapítást, Szent Istvánt és az új kenyeret együtt ünnepeljük.

A beszédek után Oberfrank Pál a Veszprémi Petőfi Színház igazgazója Szent István király intelmei, Imre herceghez monológját adta elő, hihetetlen átéléssel, a közönséget magával ragadta mindez, nem véletlenül kapott a direktor úr vastapsot a végén.

Majd jött Fehér Adrienn, szintén a Veszprémi Petőfi Színháztól, aki az alkalomhoz illő dalokat adott elő. Legelőször Demjén Ferenc: Kell még egy szó, majd Máté Péter: Hazám című számát énekelte el. Gyönyörű hangja méltó volt az ünnephez. Az ünnepi műsor a Szózat eléneklésével zárult. Ezután Marton Béla polgármester és Mészáros Ferenc a felvidéki testvértelepülés, Nagycétény Polgármestere együtt szegték meg a már felszentelt kenyeret, és adták oda az ünneplő közönségnek.  

A programok már javában folytak a Föveny strandon. A gyereknek népi játszóház volt, este látványos tűzzsonglőr bemutató, majd fellépett a Pepita 77 zenekar, akik örökzöldslágereket adtak elő, közben a kilencvenes évek egyik meghatározó énekese, Mr. Rick is a színpadra lépett, a közönség nagy örömére, hatalmas tapsot kapott. A színes, változatos ünnepi műsort a Vágfalvi Ottó Művelődési Központ és Könyvtár szervezte.