Nincs idő a meggyőzésre! – A limnológia igazgatója a Balatonról, klímavészről

– Elkészült a balatoni klímastratégia tervezete, amely iránymutatásokat tartalmaz a káros hatások enyhítésére. Érdemes ezt a kis térséget külön kezelni a klímakrízisben?
– Abszolút érdemes külön gondolkodni. A globális problémákat nem tudjuk megoldani, viszont nagyon fontos, hogy jól elhatárolható természeti vagy társadalmi egységek gondolkodjanak a kihívásokra adható helyi válaszokról, megoldásokról. Az ózon lyukkal nem tudunk mit kezdeni innen Tihanyból, de azt meg kell próbálnunk kitalálni,hogy a Balaton-felvidéken melyik szőlőfajta érzi majd jobban magát és azt is, vajon mit tudunk tenni a tó vízszintjével, ha megváltoznak a csapadékviszonyok – válaszolta a balatonfured.hu kérdésére, a Zsidó Kiválóságok Házában, telt házas előadást tartó Jordán Ferenc.

– Bardóczi Sándor, Budapest új főkertésze, főtájépítésze a napokban azt nyilatkozta: a természettudatos városépítésben, mint mindenben harminc-negyven évvel van az ország lemaradva az élvonaltól. Igaz ez a klímavédelemre is?
– Szemléletben jelentősen le vagyunk maradva, a nyitottabb országok lényegesen előrébb tartanak, gondolkodnak. Mi itt általában mással vagyunk elfoglalva, fontosabb dolgaink vannak, mint hogy a környezettel törődjünk. A természetvédelem területén pedig abszolút le vagyunk maradva, és egyre jobban, néhány szép látszatintézkedést leszámítva (ezek a kirakatba kellenek). Ez egyébként Kelet-Európa nagy részére igaz.

– Nézzük a Balatont! Túl sok és durva emberi beavatkozás éri a tavat. Aggasztó a helyzet?
– Sajnos nem tudok ellentmondani. Az történik, hogy természetes ökológiai rendszerek általában ügyesen tudnak alkalmazkodni, választ adni a krízishelyzetekre. Megoldják maguk a problémákat, hacsak nem egy meteor becsapódásáról van szó. Mi viszont nem hagyjuk adaptálódni a Balatont, béklyók közé szorítjuk. Körbe betonozzuk a tavat, ezzel lehetetlen helyzetbe hozzuk, márpedig a nádas egyfajta pufferként működik. Ha nádas helyett beton van, akkor a balatoni ökoszisztémát nem hagyjuk reagálni a környezeti változásokra. A Balaton vízszintje is problémás, az tulajdonképpen csak a turizmus igényeit elégíti ki. A nád azt szereti, ha ingadozik a vízszint, az ideális talán a 80 és 110 centi közötti vízszint-ingadozás lenne.

– Turizmus kontra ökológia?
– Igen. Ennél több embert nem bír már el a tó. A további növekedésnek ökológiai értelemben a baktériumok és a szúnyogok örülnek majd, mindenki más megsínyli. Túl sok mindent leuralnak a beruházások. Ez persze nem csak a Balaton vagy az ország problémája. A turizmus ráadásul nemcsak a természettel áll szemben, hanem részben a helyi lakosok érdekeivel is. Rengeteg érdek van, nincsenek tökéletes, mindenkinek tetsző megoldások, de amikor rendszeresen a természetnek ártó, a turizmust szolgáló döntéseket hozunk, az nem vezethet jóra. A tudósok és a természetvédők elképzelései nem ellentétesek mondjuk a befektetők érdekeivel, ezt érdemes lenne felismerni. Lényegében ugyanazt szeretnénk: egészséges, szép Balatont. Mi csak annyit mondunk, próbáljuk fenntarthatóbb módon kezelni a tavat, okos kompromisszumokra törekedve. Egy lerabolt tó csak rövid távon hoz gyümölcsöt, kevés ember számára.

További részletek a balatonfured.hu odalon olvasható!