A Szkítáktól Leonardoig

A település jelentős történelmi múlttal rendelkezik, többek között ezért is esett a választás Sólyra, hogy a kiállítást itt is megtekinthessék – mondta a megnyitójában Papp Atilla, kurátor. A magyarok, mint lovas nomád nemzet már a Honfoglalás idején, és azóta is innovatív eszközöket fejlesztettek ki, találtak ki, így találkozhattunk egy kiállításon belül a szkíták arany emberével és a világhírű Leonardo magyar találmánnyal. Az érdeklődök kipróbálhatták a Leo működését, rajzolhattak térben.

Bikádi László Károly (balról), Papp Atilla ás Kertai Zalán

A gyűjtemény egyik fő támogatója, a Lenoardo 3d segítségével a régészeti kincseket és motívumokat saját kezűleg is megtervezhettük, vagy újat is alkothattunk. A régészek és néprajzkutatók nagy hasznát vették, mikor rekonstruálták és folyamatosan rekonstruálják a feltárt kincseket. Megcsodálhatták az „Emberek Arany”-ban című kiállítás türk rovásemlékek másolatait és nem utolsó sorban Kertai Zalán festőművész képeit. Az alkotó hírportálunknak elmondta, hogy ezzel a stílussal, mellyel megismerkedhettünk, 10 évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni, amikor a Hunok, magyarok című grafikai albumot készítette. „Véletlenül csöppentem bele ebbe a bátor, merész és egyedi, meteoritként becsapódó kiállításba, hiszen olyan kérdést feszeget, hogy a szkítákhoz valóban rokoni szálak fűznek vagy sem. A kiállításra látogatóknak tetszik, élvezik és értékelik, hogy egy festőt munka közben láthatnak, olykor még bele is festhetnek a készülő alkotásba. A kísérleti műhely, látványfestészet, melyet a régészeti rekonstrukciós kiállításokon állítunk fel, a régészeti tárgyakat, mint modelleket használom. További érdekesség lehet, hogy a festményeken nem csak férfiakat ábrázolok, hanem viszonylag sok nő is látható. Nem egyértelmű, hogy az arany ember nő vagy férfi, egy hercegről vagy harcos amazonról van szó.” – nyilatkozta Kertai Zalán.