Tojásfát avattak Balatonalmádiban

Szeretettel vártak ma mindenkit a Pannónia melletti Almádi Tojásfához, ahol a Honismereti és Városszépítő Kör nevében Molnár Jánosné Éva avatta fel a fát, elénekelték a Tavaszi szélt, és mindenki felakaszthatott egy nevével ellátott tojást a már szépen feldíszített fára.
A Tojásdíszítő Játszóházat egy héttel később, március 25-én 15 órakor tartják a Tojásfánál vagy rossz idő esetén a Tourinform irodában.

Molnár jánosné Éva gondolatai:

Amióta világ a világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet megújulását.  A természet feléledésével elkezdődik a húsvéti ünnepekre való készülődés is. A húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez, a megújuláshoz, a termékenységgel összefonódó népszokásokhoz. A húsvét a keresztény világ legjelentősebb ünnepe, Jézus feltámadásáé, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. Egyházi és családi ünnep egyaránt, amelyhez világszerte számos népszokás és hagyomány kötődik. Vannak újabb népszokások, amelyek nem épülnek be a keresztény vallás ünnepi szokásaiba, hanem azzal párhuzamosan maradnak fenn, válnak hagyományokká.

A húsvét előtti napokban böjt idején már alig várjuk, hogy tojásokkal, nyuszikkal, csibékkel, báránykákkal díszíthessük környezetünket. A húsvétnak Európa-szerte a legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás. A tojás, amely az ősi termékenység szimbóluma, a születés, a teremtés, a megújulás jelképe. Leggyakrabban használt szín a piros, ami egy legenda szerint Krisztus vérét jelképezi. Amikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a szerelmet is jelképezi, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet, Az utóbbi időben a piros szín mellett minden más szín, minta is megjelent a tojásokon.

Németországban, Ausztriában már régen kialakult sok évszázados szokás volt, hogy húsvétra a fák ágait és a bokrokat tojásokkal díszítik fel.  Ez a hagyomány húsvéti tojásfa néven vált ismertté. Ez a színes tojásokkal teli fa olyan látványt nyújt, mintha tojásokat termő fa lenne. Az ünnepre készülődés időszakában ez a húsvétváró tojásfa a lakás, az udvar, a város, szívderítő, élettel teli, vidám dísze lett.

Korábban mi Magyarországon a tojásokat kosárban tettük az asztalra, később egy nagy csokor barkát helyeztünk a vázába, arról tojásokat lógattunk, és ezzel létre is hoztuk a tojásfa elődjét. Utóbbi években úgy gondolták az emberek, miért ne díszíthetnénk fel mi is az udvarunkat és a városunkat is. Igaz a húsvéti tojások már önmagukban is szépen mutatnak a lakás bármelyik pontján, de még szebb lehet egy kompozíció, ha igazi tojásfát készítünk belőlük.

Mostanában hazánkban is sokan akasztanak hímes tojást a kertben álló rügyező fára.

Így válik lassan szokássá, hagyománnyá valamilyen élő fa feldíszítése a kisebb-nagyobb környezetünkben is. Itt Almádiban már 2. éve avatunk fel tojásfát. Örülnénk, ha ez hagyománnyá válna, minden itt sétáló ember gyönyörködhetne benne. Fokozná az örömünket, ha egy színes tojásra ráírná a keresztnevét, lakhelyét és felakasztaná a tojásfánkra.

Az Almádi tojásfa avatónkkal szerettük volna emlékeztetni vendégeinket a tavasz szépségére, vidámságára, színességére és a húsvéti ünnepek üzenetére.