A Balatoni Kör hét pontja az autóvezetéssel kapcsolatos alkoholkorlátozások társadalmi vitájára

1. Jelenleg az EU 27 országából csak négyben van zéró tolerancia (Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia), de közúti halálozási adataink ennek ellenére sajnos rosszabbak, mint a legtöbb uniós országé, ahol magasabb az alkohol limit. A kilenc legjobb eredményt elért országból nyolcban a legmagasabb (0,5) limit van érvényben. A zéró tolerancia országainak halálozási rátája az EU átlagnál rosszabb, Romániáé pedig a legrosszabb mind közül, ami az emberéletek megóvását illeti. https://ec.europa.eu/.../presscorner/detail/HU/qanda_20_1004

 

Javasoljuk, hogy az EU sztenderd (0,5-ös véralkohol) legyen hazánkban is irányadó, viszont akár szigorítsák a szankciókat azoknál, akik ezt meghaladó alkohollal vezetnek, illetve vizsgálják és büntessék sokkal keményebben a drogok hatása alatti vezetést, aminek az aránya folyamatosan nő évek óta. Az összképet torzítva a drogbalesetek adatai az alkohollal egy kategóriában jelennek meg a statisztikákban, amin szintén indokolt mielőbb változtatni.

2. A közvélekedésben ma az alkohol veszélyeire adott egyedüli állami válaszként tartjuk számon a zéró toleranciát. A közúti baleseteket okozó alkoholos befolyásoltság ne legyen többé olyan bűnbak, melynek elítélése elfedi azt, hogy az alkoholizmust nem kezeljük kellő következetességgel minden szinten, mint társadalmi problémát. A zéró tolerancia nem helyettesíthet egy széleskörűbb figyelemfelhívással is járó alkoholstratégiát, aminek elindítására szintén szükség lenne a zéró tolerancia feloldásával egy időben. Itt kell megjegyezni: az alkoholizmusban társadalmilag leginkább érintett rétegek jellemzően nem autóval járnak kocsmába, illetve otthon isznak – a mai zéró tolerancia már csak ezért sem pótolja a hiányzó alkoholstratégiát.

3. A polgárokat felelősségre csak akkor taníthatjuk a jog eszközeivel, ha nem vesszük el tőlük teljesen a mérlegelés felelősségét azzal, hogy egy fröccsöt sem ihat meg senki. Ugyanakkor nem lehet az a fő társadalmi üzenete a feloldásnak, hogy mostantól már szabad inni vezetés előtt, ezért indokolt lehet egyúttal szigorúbban fellépni azokkal szemben, akik visszaélnek a jog által nekik megadott új felelősséggel.

4. Különösen a fiatalok körében a tömény szeszek fogyasztása, az energiaitalok divatja, sőt akár a szénsavas „üdítők” tömeges fogyasztása külön-külön is sokkal nagyobb közegészségügyi és társadalmi problémát jelent a minőségi borok fogyasztásánál, nem is beszélve a drogokról.

Nem szabad az alkohol-problematikát kizárólag az autóvezetés szempontjából vizsgálni, mint társadalmi problémát, ahelyett, hogy szembenéznénk azzal, milyen súlyos közegészségügyi kérdéseket vet fel a jelenleg jellemző italkínálat összetétele. Az italfogyasztásban és a reklámokban is dominálnak a nagyon cukros-szénsavas, mesterséges anyagokból, sőt vegyszerekkel készített italok, melyek egészségtelenségére minden dietetikus felhívja a figyelmet, illetve külön említendő, hogy több uniós országban is közegészségügyi okokból tilos az energiaitalok forgalmazása. A bor tisztán szőlőből készül, ezért a jelenlegi italkínálatban legfeljebb a frissen préselt 100%-os gyümölcslevek és a víz tekinthetők egészségesebb italnak – utóbbiak PET palackos tömeges forgalmazása azonban súlyosan környezetterhelő. A reklámozás szabályozásában is a közegészségügyi és ökológiai szempontokat szükséges irányadóvá tenni.

5. Az sem egyértelmű, hogy a kis mértékű alkoholfogyasztás kizárólag negatívan befolyásolhatná a vezetést. Ugyan kevés célzott kutatás van a témában, de aligha véletlenül jött elő a zéró tolerancia 2008-as bevezetése idején is az szakmai érvként a nullás limit ellen, hogy kis mennyiségben az alkoholfogyasztás akár javíthatja is a vezetési képességeket. https://magyarnarancs.hu/.../zero_tolerancia_az_utakon...

 

Azt persze senki egy percig sem tagadja, hogy bizonyos limit felett milyen súlyos veszélyei vannak a közlekedésben.

6. Pont az alkoholizmus szempontjából legkevésbé veszélyes társas közegben tiltja a mai szabályozás az ivást, amivel a magányos, illetve otthoni, lefekvés előtti ivást favorizálja, márpedig nyilvánvalóan ez a legveszélyesebb ivás az alkoholizmus szempontjából. Mielőbb szükséges célzott kutatásokkal feltárni ennek káros mellékhatásait. Nem kizárt, hogy ezek a hátrányok akár meg is haladhatják a zéró tolerancia hívei által mindig kiemelt nyereségeket, de hitelesen és megalapozottan csak akkor tudjuk mindezt megítélni, ha célzott kutatások tárják fel a valós helyzetet.

7. Végül, de nem utolsósorban: a magyar közösségi életben évszázadok óta meghatározó szerepet tölt be a borkultúra, ami identitásunk és gasztronómiai kultúránk elidegeníthetetlen része. Nem indokolt és e tekintetben kifejezetten káros, ha ezt teljes tilalom sújtja bármilyen téren, sőt: bűntudatot keltenek vele kapcsolatban, mintha az autózás miatt valami rossz és bűnös dolog lenne barátainkkal kulturáltan borozni, ami pedig a magyar közösségi kultúra meghatározó része. Inkább arra kéne végre felhívni a társadalom figyelmét, hogy az autózás mindig veszélyes lehet, józanul vezetve is. A részeg sofőrök kétségkívül megoldandó problémájára szűkítve a kérdést súlyos hiba megfeledkezni arról, hogy a legtöbb balesetet mégiscsak józan sofőrök okozzák. Ideje beszélni tehát az autózás közúti és környezeti veszélyeiről az alkoholtól függetlenül is.

A Balatoni Kör ezzel a hét ponttal igyekszik hozzájárulni a régóta elmaradt társadalmi párbeszéd felelős és szakmai alapú folytatásához.

Forrás: Balatoni Kör/Facebook