Eötvös Kávézó valódi kávéval

 Mi, magyarok (is) hamar megismerkedtünk a fekete itallal a török hódoltág korában. A törököket kiűztük közel másfél évszázad után, a kávé maradt. Gyanítom, reggelente sokan a kávéfőzőhöz botorkálnak álmosan először, ez a pár korty ital – tejjel vagy anélkül – adja az első lendületet a nap indításához.

A kávékultúrának ma már ismert és elismert terjesztői és oktatói működnek kis hazánkban is, ebből kaptunk ma délután-este bemutatóval, kóstolással is igazolt rapid „továbbképzést”.
Pataki Andrea és Lukács Róbert az országos hálózattal működő BEST MIXER ISKOLA munkatársai rendezkedtek be az alsóörsi ma esti kávézóban.

A fehér abrosszal leterített asztalon sorakoztak a bemutató kellékei: eszközök, különböző szirupos üvegek katonás rendben. Egy jókora kávéfőző és gőzölő gép a háttérben.
Lukács Róbert barista igyekezett bevezetni a hallgatóságot a kávétudományba. Arabica és robusta a két bűvös szó, s a kávékat is két táborba osztó fogalom.

Tányéron mutatták meg az olaszos sötét és a világosabb pörkölésű etióp kávé közti különbséget. Ezután a kávékészítés módozataival ismerkedtünk, elsősorban az alternatív módszerekkel. Az AeroPress a kézműves kávékészítés áztatásos módszereinek egyike. A gondosan kimért 11,3 gr szemeskávé kézi darálás után egy hengerbe került, melyhez gumigyűrűvel illeszkedik egy másik henger, s a 92 Celsius fokos vízben másfél percnyi áztatás után a dugattyú nyomása egy gyenge, némileg teához hasonlítható kávét eredményezett.

A következő, V-60-as módszer már nem volt ismeretlen, a korosztályom még jól emlékszik az NDK-s turisták „hosszú kávéjára”, ez annak az egyszerűsített kézműves változata. A harmadik eljárás sem ismeretlen, az üveghengert a lenyomható szűrővel bárki megvásárolhatja évek óta, legfeljebb a nevét nem ismertük: French Press. Az idegen elnevezések után üdítőleg hatott a negyedik bemutató, a kávés limonádék bemutatása. Alulra kerülnek a pohárba a citrusfélék vagy más gyümölcspürék, ezekre a szirupok valamelyike, a kávé, majd a jégkockák és egy kis víz. Ha minden elemét érezni benne, akkor jó. Ez a szokatlan kávé, avagy szokatlan limonádé, mondta Lukács Róbert, aki ezután a tejhab-művészetével aratott sikert. A kávégép ma este nem jutott főszerephez, de a tejhab készítésekor igen fontossá vált. Ezzel a megfelelő állagú tejhabbal készültek a capuchino díszítések sorban: maci, csiga, hóember, oroszlán, elefánt, szív, pillangó…. néhány mozdulattal, de nagy gyakorlattal és finom érzékkel. Közben sok más ismeret is elhangzott, praktikus, megszívelendő tanácsok a kávéfőzési ismereteket gyarapításáért.

A többféle képzést népszerűsítő tábla is „álldogált” a színpadon a vetítővászon mellett. Ezen olvastam egy mondatot, ami az egész, kellemes estének kicsit keserű ízt adott: Tanulj itthon, dolgozz külföldön!

Csiszár Edit