Az Alsóörsi Képzőművészeti Egyesület kiállításáról

 Minden úgy történt ennek a forró nyári napnak az estéjén, ahogy az ilyenkor lenni szokott: a kedvelt kiállítótér udvarán beszélgetve gyülekeztek a látogatók, köztük Alsóörs elöljárói, hozzátartozók, vendégek, a képzőművészet barátai, akiket Kálmánfi Gábor, az Eötvös Károly Művelődési Ház és Könyvtár művelődésszervezője köszöntött. A pillanat ünnepélyes voltának megteremtéséről egy nagyszerű gitárművész, Kelemen András gondoskodott mediterrán hangulatot idézve.

További fotók ITT tekinthető meg!

A kiállítást Kálmánfi Gábor nyitotta meg. Személyes emlékkel kezdett. Féner Tamás azt tanította fotóiskolájában, hogy a fényképezés művészetét leginkább a festészet útján lehet megtanulni, annak kompozíciós szabályai, vagy az azoktól való eltérés útján. A neves fotóművész véleményét ő is osztja. Szólt az egyesületben folyó munkáról, valamint arról is, hogy ez a tevékenység komoly helyi értéket képvisel, amelyre büszkék vagyunk.

A 15 éve működő Alsóörsi Képzőművészeti Egyesület (korábbi nevén Alsóörsi FöstőÖrs) hagyománya, hogy évenként hazai kiállítási lehetőséget biztosít tagjai számára. Ilyenkor „benépesül” a Török-ház mindhárom terme, a falakon a legkülönbözőbb stílusú és témájú alkotások váltják egymást. Így történt ez most is. A „pincegalériában”, ahová először vezetett az utam, Rozali festményei álltak őrt. A bejártnál aranyló búzamező, magányos fa, szomszédságában a világhírű granadai Alhambra, úgy, ahogy az alkotója, Kiss Attila képi világában él, egységet alkotva a Város a sziklák felett és a Menedékház című kompozícióval. Tovább sétálva a kiállítóteremben Nagy Ágota két zsánerképe hívja fel magára a figyelmet: a Vásárból és a Szekéren az élet sűrűjéből ellesett pillanatok. Horváth Vera képzeletét nemcsak a vitorlásversenyek ragadták meg, rácsodálkozott a gyönyörű virágzó tavaszi fákra is, valamint Alsóörse, csakúgy, mint Sesztai Attila Veszprémre. Ebben a blokkban kapott helyet Krassói Karolina: Éltes arc és Tükröződés című munkája is.

A Török-ház felső termében meglepetés vár. Az első kép, amit meglátok, nagy kedvencemre, Klimtre emlékeztet. Romwalter Mária álmodta ebbe a csodaszép stílusba Judithot (a kép sarkában Holofernes feje is felbukkan). Teljesen más mondanivaló a bohóc figurája, rögtön két változatban, sziporkázó ötlet Fenyvesi Julianna sziesztázó jegesmedvéje, szívmelengető Kosztolányi Rózsa: Ölelése, Mártit (Frank Szabó Sándor) és Zicher Márta Nagypapáját úgy érezzük, hogy öröktől fogva ismerjük, Szesztai Attila párizsi vonatára pedig legszívesebben felszállnánk.
Somos Zsuzsa festőművész, akinek munkáit e kiállítást megelőzően láthattuk ugyanitt, a kezdetektől fogva figyelemmel kíséri az alsóörsi festők tevékenységét. Évről – évre fejlődnek, gazdagodnak – mondta. Természetesen mindenkit önmagához kell viszonyítani, saját egyéniségükön belül teljesednek ki. Elismerés illeti mindnyájukat, hiszen munka mellett, csupán kedvtelésből festenek egyre magasabb szinten.

Fenyvesi Julianna szerint is rengeteget fejlődött mindenki. Saját életéből vett példán idézi a kezdeteket, amikor a pasztell technikát tanulva két borosüveget kellett lefesteniük, s bár az semmilyen követelménynek nem felelt meg, mégis boldogok voltak, hogy „alkotnak”. Dicséri a Mestert, Horváth Lajos festőművészt, aki gyökereket és szárnyakat adott nekik. Soha senkire nem akarta rákényszeríteni az akaratát, csupán „sínre állított bennünket – mondja, irányt mutatva, hogy merre induljunk, hogy aztán gondosan ügyelje lépéseinket”. A Mester ars poeticája az, hogy járja mindenki a saját útját, ő pedig egyengeti azt. Julianna elmondta azt is, hogy az egyesület tagjai igazi közöséget alkotnak, mindenki másban jó, segítik egymást. Úgy érzi, jó úton járnak.
Elégedett a Mester is. Sokat kapok tőlük – mondta. Szeretet, odafigyelést, inspirációt a saját munkámhoz. A 12 fős létszám szerencsés. Sokat beszélgetünk, műalkotásokról, letűnt korokról, az élet dolgairól. Jó csapat vagyunk.

A kiállításmegnyitó záróakkordjaként Hebling Zsolt polgármester virággal köszönte meg az egyesület tagjainak a magas színvonalú munkát. Akiket a dicséret megillet:
Fenyvesi Julianna, Frank Szabó Sándor, Horváth Vera, Keskeny Ildikó, Kiss Attila, Kosztolányi Rózsa, Krassói Karolina, Nagy Ágota, Pitrók Éva, Romwalter Mária, Szesztai Attilát és Zicher Márta.

További sok sikert!

Kovács Piroska