Alsóörsről nem csak alsóörsieknek

balaton.vehir.hu Forrás: alsoors.hu/Kovács Piroska Fotó: alsoors.hu/Nagy Veronika és Zórád Ferenc 2017. 11. 27. 22:27

Albrecht Sándor újságíró, helytörténész volt a meghívott előadó az Alsóörsi Sirály Nyugdíjas Közhasznú Egyesület félévzáró rendezvényén. Az esemény sikeréhez jó barátja, Zórád Ferenc fotós is hozzájárult, természetesen a maga módján. Amit ezen a délutánon a két alsóörsi Örökség-díjas lokálpatrióta közkinccsé tett, tovább öregbíti Alsóörs jó hírét.

 

A negyven fős taglétszámot maga mögött tudó, Böhm László Tiborné elnök által vezetett „sirályosok” (ahogy errefelé nevezik őket), kéthetenként találkoznak. Ezeket az alkalmakat változatos tartalommal töltik meg: közösen járnak kirándulni (ha tehetik, meleg vizes fürdőbe mennek, közben megtekintik a környék jellegzetességeit, mint például Agárdra menet a Gárdonyi-házat, a Bory – várat), vagy elkísérik híres népdalkörüket éppen aktuális fellépéseik egyikére. Megünneplik a jeles napokat. Vannak alkalmak, amikor vendéget hívnak, miként november 22-én, amikor az Alsóörsön mindenki által ismert és elismert Albrecht Sándor és Zórád Ferenc bizonyította be, hogy munkásságuk sokadik évében is tudnak újat mondani hőn szeretett községükről.

Mielőtt a nagy érdeklődéssel várt előadásra sor került volna, az Alsóörs – Lovasi Református Társegyházközség lelkésze, Kálmán Csaba elmondta, hogy két általuk benyújtott sikeres EFOP pályázat révén a következő három évre vonatkozólag új távlatok és széleskörű lehetőségek nyílnak meg Alsóörs előtt a közösség megerősítésre és az iskolai munka támogatására vonatkozóan. A kiírás korhatártól független, tehát a baba - mama klubtól a nyugdíjasokig minden korosztályt érint, továbbá alkalmas arra, hogy civil kezdeményezések is részesülhessenek jótékony hatásából. A továbbiakban Böhm Lászlóné egy ezzel kapcsolatos szociális háló kiépítéséről szólt.

Albrecht Sándor előadása A hely szelleme - Alsóörsi följegyzések címet viselte. Rövid egyetemes bevezetés után elhelyezte szeretett szülőföldjét az univerzumban, térben és időben, később a történelem rohanó árjában. Kitért a helységnév eredetének változataira és azok magyarázatára. Az Alsó Eörs név egy 1127-ben kelt birtokokmányon érhető tetten először, ezt a WRS – Olwrs – Olurs – Wrs Inferior változat követi, melyek személynévhez való kötődése sem kizárt, csakúgy, mint a földrajzi fekvés által való érintettség. Megtudtuk továbbá, hogy a népszerű Merse névadója maga a birtokos személye még 1272-ből, hogy őseink a fény- és napszimbolika jegyében, okosan választották meg a falu helyét a Somlyó ölén, a Merse bő erének szomszédságában. „Falunk elfénylett életű népessége a Balatonra néző sírkertben él tovább. Mindig jelen volt itt az emberi lélek! A falu belesimult a tájba, beleépült a történelembe. A tájék is alakította emberét, aki életen át építkezett. Lélekből és kövekből – mondta Albrecht Sándor, miközben példák sorát felsorakoztatta fel állítását bizonyítandó mindkét vonatkozásban.

A továbbiakban a történelmi események türkébe néztünk alsóörsi szemmel, és bizony mindent megtaláltunk abban, ami az évszázadok során hazánkban megesett. Jót és rosszat egyaránt. Hallhattunk a faluközösségről, a borkultúráról, a hegyközség artikulusairól (törvénycikkeiről), a térségben űzött mesterségek egymásra gyakorolt kölcsönhatásáról, a hagyományok szerepéről, a jövőről. Végezetül az előadó Vajda Jánost idézte: „Nem tudom, mi fáj majd jobban, mi itt örökre elveszett, vagy ami a múltban él, s onnan kivenni többé nem lehet?..
A publicista Albrecht Sándor – aki anyanyelvünket „eredendő ékszerünknek” nevezi – nagyon szépen fogalmaz. Szinte látja maga előtt az ember azt, amiről beszél. Az előadást követően Zórád Ferenc képi világa mintegy aláhúzta az elmondottakat. A fotókon Alsóörs, úgy, ahogy még nem láttuk. Az ismerős táj megannyi szemszögből, a partról a tó, a vízről a hegy, mindkettő apró mozaikokra bontva, felfedve a legapróbb rezdüléseket, a legfinomabb árnyalatokat. Hogy mi ebben az új, hiszen megszoktuk, hogy a ZF jelű fotográfiák minőséget képviselnek? Ezek a felvételek a magasból, egy sárkányrepülőről nézve láttatják e tájat, amely nem tudhatjuk, hogy másnak mit jelent, nekik, nekünk az otthont, a gyökereket.

 

Albrecht Sándor

Fotók: Nagy Veronika és Zórád Ferenc

A balaton.vehir.hu saját cikkei és fotói: minden jog fenntartva!