Alsóörs: Virtuális találkozás Széchenyi gróffal

„Csinosítottuk értelminket”

A gróf „kísérettel” érkezett: körülvették őt művei: könyvek, iratok, rajzok, fotók, relikviák, csupa egyedi, felbecsülhetetlen csoda. Mire az előadó megszólalt, bemelegült a terem.
Engem először szép orgánuma érintett meg, majd az a könnyed, ugyanakkor mély mondandót hordozó, több szálon futó, színes előadásmód, amellyel végigkalauzolt bennünket Kossuth szerint a „legnagyobb” – Kemény Zsigmond véleményére alapozva a „leghívebb”, Szerb Antal szavaival élve a „legérdemesebb” magyar, gróf Széchenyi István életútján.

„Kedves honosim!” – vette át Széchenyi szóhasználatát, majd arról beszélt, hogy a gróf számára biztos alapokat nyújtott a szülői ház (láthattunk egy atyjától származó levelet, amelyet talizmánként használt, és akkor is vele volt, amikor két fiával sodródott a Dunán a Lánchíd leszakadt pillérén és megmenekültek, de állandóan nála volt a nagycenki Szent István templom Madonnát ábrázoló oltárképe is. Úgy tartotta, hogy az embernek annyira kell becsülnie származását, hogy meg ne becstelenítse azt.

A továbbiakban az előadó különféle szegmensekből adott átfogó képet arról a heroikus küzdelemről, amelyet Széchenyi István, megértve kora kihívásait a haza felvirágoztatásáért folytatott. Ennek érdekében Hitel című műve Bérekesztésében azt tanácsolta, hogy „Csinosítsuk értelminket, terjesszük tapasztalásainkat, keressük fel a tudóst, társalkodjunk az elmetehetőssel, nagyobbítsuk könyvtárinkat, jutalmazzuk a tudományokban, művészetekbe fáradozót, haladót – üljünk kocsira, szálljunk hajóra, nézzük a világot, emeljük hazánkat a dicsőbb nemzetek sorába!” dr. Cserháti László Gábor példák sorával igazolta, hogy Széchenyi ebben a szellemben élt és munkálkodott egész életében. Önzetlenül dolgozott, hűségesen szolgálta hazáját. Ehhez a hazaszeretet adott neki erőt.

Az előadás során szó volt Széchenyi és Kossuth viszonyáról. Mindketten jó ügyet szolgáltak, csak nem egyforma eszközökkel, ám különbözőségeik ellenére elsősorban magyarok voltak, akik tudták, hogy össze kell fogni. Széchenyi lelki erősségét, gondolkodásmódjának fennkölt voltát mutatja, hogy képes volt szembenézni önmagával. Adósai vagyunk, nem ismerjük őt eléggé – mondta az előadó. Tartozunk az életművében való jártassággal, köztük hat kötetes német nyelvű naplója teljes terjedelemben való lefordításával (jelenleg 40 százaléka olvasható magyarul), gót betűvel írt levelezése, útirajzai és más munkái megismerésével.

Mi Széchenyi üzenete korunk emberének? – ez volt a kitűnő előadás címe. A szép számú érdeklődő megkapta a választ: Jót cselekedni, jó hazafinak lenni nehéz, de nem lehetetlen!