30 éves az alsóörsi plébániatemplom - Ünnepi hétvége a tiszteletadás jegyében

A jubileumra érkezők zsúfolásig megtöltötték a nagy királyné patronálta templomot. A gyülekezet kiemelkedő eseményén jelen volt Hebling Zsolt polgármester és dr. Kálmán Csaba, Alsóörs református lelkipásztora is.

Fotó: Zórád Ferenc

Az ünnep visszaemlékezéssel vette kezdetét. Berkes Péter atya megidézte a múltat, melyhez a templom Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárban őrzött Historia Domusát hívta segítségül. Az Alsóörsi Plébánia rövid története című 1958-ban készült munkát Horváth József Berárd atyának köszönhetjük, annak a köztiszteletben álló ferencesrendi plébánosnak, aki 1948 – 1985 között teljesített szolgálatot az alsóörsi gyülekezetben.

Veszprémben Vetésy Albert volt a püspök, Felsőörsön Újfalusi András a prépost, amikor Alsóörsön plébániát alapítottak. 1478-at írtuk akkor. A településen nem volt pap, az úttalan utakon nehézséget okozott a közlekedés, és előfordult az is, hogy szentségek felvétele híján a halottakat csak késve tudták eltemetni. A Mária - egyház kegyuraságára nézve nincs dokumentum. Aztán jött a török. Különösen akkor okozott nagy pusztítást, amikor Alsóörsöt érintve vonult Bécs ellen, majd veresége után üldözői által követve visszafelé ugyanerre. A falut kirabolták. 1682-ben felgyújtották. A lakosság elmenekült. Következésképpen megszűnt a hitélet. Ettől kezdve Alsóörs filiaként hol Veszprémhez, hol a környező falvak valamelyikéhez – leginkább a Paloznaki Plébániához, majd a Felsőörsi Prépostsághoz – tartozott, egészen 1941 –i g. 1945.július 1-jén vált ismét önállóvá Lovassal és Káptalanfüreddel.
Az első világháború után Alsóörsön nem volt sem templom, sem imaház, iskola sem, a harangokat beöntötték. Ami azonban a nagy megpróbáltatások után megmaradt - idézte Berkes Péter plébános a Histora Domust, az élni akarás, a lelkiség: a mélységes hit, ami a lelkekben van.

Alsóörs római katolikus közösségének újjáéledése Horváth János paloznaki plébános érdeme. Ő keresett és talált 1924/25-ben templomépítésre alkalmas telkeket, ő vásárolta meg azokat részben a Veszprémi Székeskáptalan adományaiból, hozott létre alapítványt, építtetett saját költségén iskolát és tanítói lakást. A telket Dr. Molnár Dénes prelátus apátkanonok fizette, az adományozók között ott találjuk Dr. Rott Nándor veszprémi megyéspüspököt, Ádám Iván prelátuskanonokot, Kránitz Kálmán püspök – nagyprépostot és másokat. A templomkertbe a legjobb helyről költöztek új harangok, a nagyhírű Szlezák László harangöntő mester műhelyéből. A templom épületének alakulását követően plébános atya ismertette azoknak a névjegyzékét, akik a gyülekezetben 1945 előtt és után szolgálatot teljesítették, köszönetet mondva áldásos tevékenységükért.
A megemlékezés további részében plébános úr a Boldog Gizella Királyné Plébániatemplom elmúlt harminc évéről beszélt. Elmondta, hogy 1985- ben Alsóörs összefogott és templomépítésbe kezdett. Isten háza a következő évben készült el. Az új templomot 1987-ben benediktálta Excellenciás Dr. Szendi József ny. veszprémi érsek. 2011 kiemelkedő eseménye a templombelső megújulása volt, Szabó János plébánosnak köszönhetően. A 2011. május 7-én Excellenciás Dr. Márfi Gyula érsek által Boldog Gizella Királyné tiszteletére átnevezett templom rejt egy felbecsülhetetlen értékű ereklyét is: első királynénk ujjpercfragmentumát. Eddig a templom története. Köszönet mindazoknak – mondta az atya, akik szolgálatukkal és adományaikkal lehetővé tették mindezt.

A történeti áttekintést követően Alsóörs polgármestere, Hebling Zsolt köszöntötte az ünneplő gyülekezetet, méltatva az összetartozás fontosságát. A község vezetői is adóznak az elődök emléke előtt – mondta, majd egy díszes emlékplakettet adott át Berkes Péter plébánosnak.
Az ünnepi események hangversennyel folytatódtak: a plébánia nem egészen egy évvel ezelőtt alakult kamarakórusa, a Gaudium adott hangversenyt Pusker János karnagy vezényletével. Műsorukon az alkalomhoz méltó művek szerepeltek, köztük Kodály: Stabat Matere, Halmos: Napmiséjének két tétele és mások. A szép zene és a kiváló előadásmód emelte az ünnep fényét. A jubileum fotókiállítással vált teljessé, köszönet érte a Novák, a Konrád és a Jezsó családnak, Berárd atyának és másoknak. Az est szeretetvendéggel ért véget.

Másnap, szeptember 18-án a vasárnapi szentmise szintén az ünnep jegyében zajlott. Zengő orgonaszó, meghitt pillanatok. A hófehérbe öltözött ministránsok Szt. Pál és Szt. Lukács könyvét idézték, egyikük Salamont: Tartsd rajta szemed ezen a házon! – kérte az Urat. Prédikációjában Berkes Péter atya többek között arról beszélt, hogy mit jelent a hívők számára a Gondviselés háza, majd hálát adott az építőknek, az élőknek és azoknak, akik már nincsenek közöttünk. Az első világháború utáni lelkiállapot – mondta, az az élni akarás és hit, amiről Berárd atya szólt, e templom építésével vált kézzelfoghatóvá, tükrözve, hogy nemes szív dobog az itt élőkben.
A szentmisét újabb ünnepi aktus követte. A gyülekezet a templomkertbe vonult, ahol plébánosa megáldotta az építkezés anyagi alapját megteremtő Rosta Ferenc székesfehérvári segédpüspök és Horváth József Berárd plébános emléktábláját. Utóbbiért köszönet a Novák kőfaragó családnak. A megemlékezésen Szatmári László diakónus mondta el gondolatait, ezt koszorúzás követte. Rosta Ferenc emléktábláján Vida Mihály gondnok, Berárd atyáén Hebling Zsolt polgármester helyezte el a kegyelet virágait.