Március idusa Alsóörsön - képgalériával

Majd megkoszorúzták az alsóörsi May János honvéd százados emléktábláját, aki Kossuth Lajos segédtisztje volt, és Kossuth Katonái emléktábláját. A művelődési intézmény zsúfolásig megtelt színház termében Hebling Zsolt polgármester osztotta meg ünnepi gondolatait.

Hírportálunk képgalériája ITT tekinthető meg

-Nemzeti ünnepünkön szívünket, lelkünket átjárja az emlékezés. Történelmünk fénylő eseményeire gondolunk, s a világ is emlékezik és őrzi 1848-49 Magyarországáról föllángolt, a szabadság megteremtését szolgáló eszméit. „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag. Te a népek hajnalcsillaga…” Így jellemezte Petőfi Sándor költőnk e jeles időszakot 1848. című versében. Ez való igaz, hiszen akkor Európa országaiban egymást követték a forradalmak, ahol a „szabadság, egyenlőség, testvériség,” jelszavát harsogták a tömegek. A párizsi forradalom indította el a folyamatot. Petőfi éppen a mi községünktől nem messze Veszprémben tartózkodott, s amikor értesült a történtekről, naplójába e sorokat írta: „Némán, merőn álltam, de égve, mint egy lángoszlop. Amint eszméletemet visszanyertem egy aggodalom kezdett bántani a jelszó ki van kiáltva, gondolám, ki tudja, mi nem történt vagy történik, míg én haza nem érek. Nélkülem kezdődjék a forradalom?” A fővárosba térve a Tízek Társaságával izgalommal készültek a megfelelő alkalomra s tervezték a március 31-re készülő programjukat. Megfogalmazták a „mit kíván a magyar nemzet” című tizenkét pontjukat és megszületett a lelkesítő költemény: a „Nemzeti dal”. Ámde a március 13-án kitört bécsi forradalom hírére megváltozott minden. Azonnal cselekedni kell! És március 15-én, az utcán gyülekező lelkes fiatalokhoz tömegével csatlakozott egész Pest lakossága. Megkezdődött a mindannyiunk által jól ismert, nagyrabecsült események sora, amelyek hősiessége az egyszerűségben rejlett, abban a tisztaságban, ahogyan csak az alig felnőttek látják a világot. Egy maréknyi fiatal elindul egy kávéházból, hogy megváltsa Magyarországot. Nem törnek, zúznak, mint a feldühödött nép Párizsban, nem folyik vér az utcákon, mint Bécsben. De amit hirdetnek, utat talál az emberek szívéhez. Mert, ahogy mondják, abból sugárzik a hit, az erő, a hazaszeretet. Azóta az egész magyar nemzet ünnepli a lendület és a tenni vágyás ünnepét. „Késő éj van. Jó éjszakát, szép csecsemő. Szép vagy te, szebb minden országbéli testvérednél, mert nem fürödtél vérben, mint azok, téged tiszta örömkönnyek mostak, és bölcsőd párnái nem hideg, merev holttestek, hanem forró dobogó szívek. Jó éjszakát, ha elalszom, jelenj meg álmaimban úgy, amilyen leszel férfi korodban, amilyen nagynak, ragyogónak a világtól tiszteltnek én reméllek.” Ezt írta Petőfi a nagy nap után- éjszaka, s másfél év múlva hősi halált halva a segesvári csatavesztésben úgy tűnt el, olyan gyorsan és vigasztalanul, ahogy a nemzet függetlenségéért és szabadságát óhajtó remények foszlottak széjjel. Legendás eleink, hős honvédeink, tisztjeink, tábornokaink heroikus küzdelemben el nem múló, soha el nem halványuló nagyszerű tetteket vittek végbe. A világ figyelt ránk, s a világ fejet hajtott elismeréssel, amikor elődeink megtették a korszakos lépéseket a polgári lét felé. Lám kisnemzet is képes csodálatos dolgokra, ha igaz ügyről van szó. Mi Alsóörsön is ápoljuk 1848-as honvédaink lélekemelő emlékét. Forradalmunknak immár mítosza van, s annak fényében emlékezhetünk ma is: Művelődési Házunk falán márványtáblára emeltük honvéd tábornokunk May János nevét, aki nem alkudott meg az elnyomó hatalommal, s azon hazafiaknak neveit, akik Kossuth katonái voltak. Tisztelt Ünneplő Közösség! Az azóta eltelt több mint másfél évszázad túl sok szembenállást, túl sok ellentétet hozott mindenütt, leginkább itt Európa közepén. Az elmúlt évszázadban ritka volt az olyan pillanat, amelyben 1848. nemzeti összefogása megcsillant volna. Március 15-e voltaképpen létezésünk útját ma is formáló eszméltető ünnepünk. 1848-ban végképp polgárjogot nyert nyelvünk, megszületett szabad államunk, megalakult az első szabad kormány. Ez az eszme virágzott ki, lobbant föl 1956-ban és ennek szellemében igazítottuk lépteinket a remélt jobb létet, igazságosabb életet ígérő jövőnk felé. Ma is időszerű Kossuth Lajos bölcs, akár toborzó erejű intése: Hagyjuk, mi szétválaszt bennünket, s törekedjünk, mindarra mi összeköt! Elődeink példájára figyelemmel ma is megvannak fontos teendőink, csak a hit, a hűség, a helytállás, anyanyelvünk megőrzése, ami legfőképpen erősítheti magyarságunkat. Kívánom, hogy a 3. évezred elején békében élve gyarapodhasson nemzetünk! – fogalmazott a polgármester.

Az alsóörsi Endrődi Sándor Református Általános Iskola hetedikes diákjainak ünnepi műsorát követőn a Magyar vidék országos 56-os szervezet és a Történelmi Vitézi Rend képviselői: vitéz Pintér Kornél és vitéz Mayer Ferenc Sándor alelnök átadták a „Hűség 1956-hoz Érdemkereszt” kitüntetéseket Hebling Zsolt polgármesternek, Ferenczy Gábor alpolgármesternek és Báró Béla jegyzőnek.